Fiatal rendőrként Dunakeszin kezdte pályafutását járőrként, az évek során pedig különböző beosztásokban bizonyította szakmai felkészültségét és tehetségét. Következetes munkával haladt felfelé a ranglétrán: tizenhat év szolgálat után, 2020-ban dandártábornokká nevezték ki, 2023 májusa óta pedig Pest vármegye rendőrfőkapitányaként irányítja az ország egyik legösszetettebb közbiztonsági térségét. Lauda Zoltán közel két évtizede él családjával Dunakeszin. Pályaválasztásról, vezetői szemléletről, közbiztonságról és a magánélet egyensúlyáról beszélgettünk.
– Mi volt az, ami 2004-ben vonzóvá tette Ön számára a rendőri pályát?
– Alapvetően a bűnügyi szakterület vonzott. Egyszerűen érdekelt, izgalmasnak és változatosnak tűnt a nyomozók munkája. Fiatalon azt is mondhatnám: „menőnek”. Akkoriban ez volt a legfőbb motivációm.
– Dunakeszin kezdett járőrként, ma pedig Pest vármegye rendőrfőkapitánya. Mi a siker titka?
– Erre nincs konkrét recept. Szeretem, amit csinálok, és valóban érdekel a munkám. Lehetőséget kaptam a mindenkori vezetőimtől, és igyekeztem ezekkel élni. Talán nem okoztam csalódást. Voltak szép eredmények, de ha mégis meg kell fogalmazni valamit, azt mondanám: azt érdemes csinálni, amit az ember szeret – és lehetőleg ért is hozzá.
– Ugyanakkor a rendőri pálya szigorú szabályokra, fegyelemre épül. Mennyire múlik mégis az egyénen a siker?
– Valóban, ez nem kizárólag az egyéni tehetségen múlik. Egy szervezethez kell alkalmazkodni, itt parancsok és szabályok vannak. Ugyanakkor ezek a keretek nem zárják ki a szakmai kiteljesedést. A jogszabályok és normák maximális betartása mellett is létezik mozgástér. Megvan a jól bevált szakmai protokoll, ami alapján megfelelő tudással, elkötelezettséggel felvértezve végezzük a munkánkat. Ha az ember jó csapatban, felkészült kollégákkal dolgozik, akkor ezeken a kereteken belül komoly eredményeket lehet elérni. Itt pedig ilyen csapat dolgozik.
– 2020-ban, tizenhat év szolgálat után lett dandártábornok, majd három évvel később Pest vármegye rendőrfőkapitánya. Mennyire jellemző az, hogy egy fiatal ilyen magas csúcsra jut el a rendőrségi pályán?
– Nem egyedi, de nem is tömeges. Az elmúlt években a korosztályomból többen is hasonló pozícióba kerültek, de ez nem általános. Sok tényezőnek kell egyszerre teljesülnie: jó időzítés, megfelelő környezet, személyes motiváció és teljesítmény. Húsz, de még tíz évvel ezelőtt sem gondoltam volna, hogy egyszer a vármegyei rendőrfőkapitányi székben ülök, de nem is gondolkodtam ebben igazán. Mindig az aktuális feladatomra koncentráltam, minden beosztásomban jól éreztem magam, a lehetőségek meg vagy jönnek, vagy nem.
– A mindennapok során milyen kihívást jelent Pest vármegyei rendőrfőkapitányának lenni, hiszen a megye körülöleli a fővárost. Rendkívül élénk az idegenforgalom a Dunakanyarban, óriási az átmenő közúti forgalom az autópályákon, jelentős a vasút áteresztő képessége. Adódik a kérdés: mit mutat Pest vármegye bűnügyi térképe, milyen a közbiztonsági helyzete?
– Összességében jó. Statisztikailag is alátámasztható, hogy a 100 ezer főre jutó bűncselekményszám tekintetében az ország utolsó negyedében vagyunk. Az itt élő embereknek a közbiztonság nem mindennapi probléma, vagy téma. Nincsenek kirívóan veszélyes területek, a gyermekeinket, családtagjainkat, értékeinket bármikor biztonságban tudhatjuk. Az úthálózat és a közlekedési helyzet tekintetében is kiemelt a vármegye. Az agglomerációba sokan járnak a fővárosból és vidékről is dolgozni, kirándulni, de vásárolni is. A vármegye területén szinte minden autópálya és főbb közlekedési útvonal áthalad, de szerencsére a balesetei adataink e mellett is jók.
– Minek köszönhető ez a kedvező helyzet?
– Több tényező együttállásának. Nagy hangsúlyt fektetünk a megelőzésre és a lakosság őszinte tájékoztatására, legyen szó online bűncselekményekről vagy hagyományos jogsértésekről. Fontos a gyors reagálás, a hatékony felderítés és a sértettek érdekeinek szem előtt tartása. De az is tény, hogy a balesetmegelőzés terén is folyamatosan edukáljuk a közlekedés valamennyi résztvevőjét. A rendőrség szolgáltató jellegű hivatás: akik hozzánk fordulnak, másutt nem kapnak segítséget, nekünk kell hozni a megoldást a problémájukra. Nekünk szakmai, jogszabályi és erkölcsi kötelességünk gyorsan, hatékonyan és emberségesen eljárni.
– Ön szerint milyen a rendőrség társadalmi megítélése?
– Szerintem Pest vármegyében is az igaz, mint általában, hogy a többség megítélése alapvetően jobb, de a kisebbség negatív véleménye olykor hangosabb. Nagyon nyitott, gyorsan változó világban élünk, mindenki kommentelhet, kifejtheti véleményét, kinyilváníthatja ellenszenvét, akár név nélkül is, mindenféle érdemi következmény nélkül. Így nem nehéz sokszor a valóság és a részinformációk ismerete nélkül megbélyegezni embereket vagy intézményeket, vagy a mi munkánkat. De azért szerencsére ennek az ellentétes előjelére is számtalan példa van, amikor köszönőleveleket kapunk, vagy bármilyen más formában visszajeleznek felénk. Összességében egyáltalán nem rossz szerintem a megítélésünk. 186 önkormányzattal van stabil, jó munkakapcsolatunk, nem vagyunk hibátlanok, de jelentős panaszok nincsenek. A napokban például, ha kellett fát vágtak a kollégáim, boltba, vagy gyógyszertárba juttattak el idős embereket, akik a hóhelyzet miatt ezt nem tudták megoldani, vagy akár a saját tűzifájukból adtak a rászorulóknak. A rendőrök elkötelezett és jó szándékú emberek.
– Vezetőként mik a legfontosabb céljai a közeljövőben?
– A folyamatos fejlődés. Ezért saját magammal és a szervezettel szemben is ezt várom el. Fontos, hogy hasonló szemléletű kollégákkal dolgozzak, mert ez határozza meg a munka minőségét és eredményességét. Jó érzéssel mondhatom, hogy az eredményes munkához a személyi és tárgyi feltételek adottak.
– Hogyan tudja megőrizni az egyensúlyt a munka és a magánélet között? Több százezer ember közbiztonságáért felelős vármegyei rendőrfőkapitányként. Magánemberként „el tudja engedni” a hivatásával társuló feszültségeket, van hobbija, miben tud igazán kikapcsolódni, feltöltődni?
– Szerencsés alkat vagyok, jól el tudom választani a kettőt. Nem viszem haza a problémáimat meg azt a fajta feszültséget, amit jelenthet a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság vezetése. Bár hozzáteszem, nincs mire feszültnek lennem, jól érzem magam a bőrömben, kiváló kollégákkal dolgozom együtt. Sportolok, teniszezem, futok, és amikor hazamegyek, akkor minden mást itt hagyok.
– 2004-ben Dunakeszin kezdte a rendőri karrierjét, úgy tudom, hogy a városban él a családjával.
– Valóban, és egyébként is tősgyökeres Pest megyei vagyok. Itt születtem, itt jártam iskolába. Közel 20 éve élek a családommal Dunakeszin, van egy 13 és fél éves és egy 11 és fél éves gyermekem, mindketten a város egyik általános iskolájába járnak.
– Hogy érzik magukat a városban, mi a véleménye település adottságairól, milyennek ítéli fejlődését?
– Dunakeszi egy fejlődő város. Én 21-22 éve követem a sorsát, ezidő alatt rengeteget fejlődött. A hasonló élethelyzetben lévő emberek – mint én és a családom – számára minden infrastruktúra: bölcsőde, óvoda, iskola, egészségügyi ellátás, kulturális- és sportolási lehetőség adott. Van egy gyönyörű Duna-partunk, vannak kerékpárutak, játszóterek, minden, amit az ember el tud képzelni. Dunakeszi közlekedési, utazási, turisztikai és kereskedelmi ellátottság szempontjából is tökéletes hely.
– Mit vár 2026-tól?
– Elsősorban, hogy a kislányomnak sikerüljön a felvételije oda, ahová szeretné. De alapvetően ugyanazt, mint amit 2025-től kaptunk, még többet, még jobb eredményeket. S ha ez teljesül, akkor már szakmailag és emberileg elégedett leszek!
– Kívánom, hogy minden vágya teljesüljön! Dandártábornok úr köszönöm a beszélgetést!
Vetési Imre
