A napokban terjedelmes írás jelent meg a Magyar Nemzet Online-on a 30 éve újjáalapított Váci Zsidó Hitközség eredményeiről, amelyek mellett Turai János hitközségi elnök természetesen nem ment el szó nélkül amellett sem, hogy a 2019 óta regnáló balliberális önkormányzati vezetés nem hogy nem támogatja őket, hanem egyenesen elutasító, sőt ellenséges velük szemben.
„Hitéleti alkalmak, középiskolás vetélkedők, hangversenyek – üde kis kulturális színfolt Vác életében a helyi zsidó hitközség zsinagógája. Eleganciájának, romantikus építészeti stílusának köszönhetően nemcsak a helyiek körében közkedvelt, de a Duna menti város egyik fontos turisztikai látványosságát is jelenti. Sokan nem tudják azonban, milyen hosszú út vezetett a Váci Zsidó Hitközség életében oda, hogy a zsinagóga ilyen jelentős szerepet töltsön be a város kulturális életében” – olvasható a cikk bevezetőjében.
Az interjú szerzője emlékeztet a Váci Zsidó Hitközség jeles évfordulójára, hiszen Turai János 30 éve, 1995. áprilisában hívta életre a hitsorsosok új közösségét.
„Ugyan a Mazsihisz korabeli vezetősége először nem akarta befogadni tagjai sorába a hitközséget a romos zsinagógaépülettel, de később sikerült a közgyűlést meggyőzni korábbi véleményének megváltoztatására.
Ezután a hitközségi elnök pályázatokkal próbálta a felújítást folytatni több-kevesebb sikerrel, de aztán az épület története 1998-ban döntő fordulóponthoz érkezett: megalakult az első Orbán-kormány, amely a műemlékvédelmi hatóságon keresztül kinyilvánította az épület eredeti állapotában való felújításának szükségszerűségét, az azt követő felújítások vezetésére pedig Turai János személyes megbízást kapott, mint a hitközség megválasztott elnöke.
– A zsinagóga felújítási projektje 2000. január 1-jén el is kezdődött, amelyben Harrach Péter és Rétvári Bence országgyűlési képviselők közvetlen figyelme is sokat segített – idézte fel.
Ezután évekig ugyan apránként, de folyamatosan megújult az épület: pályázatok, helyi vállalkozók, hol pedig az önkormányzat segítségével.
Az önkormányzattal 2019-ig kiegyensúlyozott volt a kapcsolat: ha a szükség úgy hozta, megsegítette őket a városvezetés, az elnök pedig a zsinagóga telkének negyedrészét a szomszédos önkormányzati óvodának ajándékozta, ráadásul egy egyezség is született közöttük az épület további fejlesztéséről.
A megállapodás szerint a projekt megvalósítása három szakaszból állt volna: az elsőt az önkormányzat, a hátralévő részt pedig egy helyi, segítő szándékú vállalkozó és a Mazsihisz finanszírozta volna.
A helyhatósággal való harmonikus együttműködés azonban csak a 2019-es önkormányzati választásokig tartott: a váci városvezetés lecserélődött, nyert a helyi „szivárványkoalíció” Matkovich Ilona Zsuzsanna vezetésével. Turai János felidézte: köszöntőlevelet írt az új polgármesternek, amelyben az előző városvezetéssel megállapodott fejlesztés folytatásáról érdeklődött, valamint a zsinagóga melletti óvodán végzendő közös munkálatok elkezdéséről, amelynek köszönhetően a kisgyermekeknek duplájára nőtt volna a kültéri mozgáslehetőségük. Hiába segítette azonban az óvodások helyzetét korábban, hiába tett több gesztust is a város felé, a polgármester csaknem fél évig válaszra sem méltatta.
Keresztülhúzták mindkét fejlesztési megállapodást, amelyekről az előző városvezetéssel egyezség született. A hitközség életében az igazi hideg zuhany azonban csak ezután következett: beszakadt a zsinagóga mennyezete. Úgy tűnt, minden addigi munka kárba vész, az épület három évig szinte teljesen tető nélkül maradt, több mint 15-20 milliós kár keletkezett.
– A teljes megsemmisüléstől a térség országgyűlési képviselője, Rétvári Bence mentette meg az épületet, közbenjárásának köszönhetően a magyar kormány és a Mazsihisz segítségével az épület teljesen új tetőt kapott – idézte fel hálásan Turai János.
Mindeközben ha a jelenlegi városvezetéstől a rideg, már-már ellenséges hozzáállás nem lett volna elég, amióta hatalomra kerültek, a hitközség sorra kapja az antiszemita támadásokat. A szivárványkoalíció részeként szélsőjobboldali képviselők is bekerültek a városvezetésbe, akik a legkevésbé sem tekintettek, tekintenek megbecsüléssel a hitközségre. Turai János és a Váci Zsidó Hitközség sorra kapta a névtelen halálos fenyegetésről szóló leveleket, amelyek ellen hiába indult rendőri nyomozás, még mostanság is rendre előfordulnak. A hitközség elnöke szerint mindezek fényében különösen visszás, amikor a városvezetés próbálja azt bizonygatni a nyilvánosság előtt, hogy távol áll tőlük az antiszemitizmus.
Példaként egy kiállítást említett meg, amit a polgármester rendezett a váci zsidóság múltjáról. Beszédes, hogy a Mazsihisz az évben leköszönt elnöke – aki nem a Turai János iránt érzett szimpátiájáról volt híres – ott volt a megemlékezésen, ugyanakkor Vác egyetlen zsidó hitközségének elnökéhez – a postai bélyegző szerint – csak három nappal a rendezvény után adták fel a meghívót. Mint mondta, azon felül, hogy ez méltatlan volt, fokozódott is vele szemben az ellenséges hangnem: az elnök kíséreteként érkezett rabbi nyíltan megkérdőjelezte Turai János elnöki legitimitását, hovatovább agitált ellene.
Hiába azonban a baloldali ellenszél és az antiszemita támadások, a Váci Zsidó Hitközségben virágzik az élet. A zsinagógában tartott rendezvényeken rendszerint telt ház van, nem jártak sikerrel az önkormányzat lejáratási kísérletei.
Szerencsére amilyen rideg a kapcsolatviszony a helyi szivárványkoalícióval, annyira jó a váci egyházak mindegyikével, kiváltképpen a katolikus egyházzal, személy szerint is Marton Zsolt megyéspüspökkel.
– Ennek oka egyéni érzelmekhez vezethető vissza, a holokauszt idején katolikus apácák mentették meg az életünket édesanyámmal – idézte fel Turai János.
Hangsúlyozta: közösségileg példaértékű a kapcsolat. Mint mondta, a holokauszt idején Vácon közel száz lengyel árva zsidó gyereket mentett meg a katolikus egyház és a zsidó hitközség közösen.
– Innen származtatjuk kapcsolatainkat, ez az alap, amire biztosan építhetünk ma is – emelte ki.
Ugyanilyen jó a kapcsolat Rétvári Bencével és a Pest vármegyei főispánnal, Tarnai Richárddal is.
– Amikor beadjuk a kérvényeinket valamilyen projekt támogatására, már 3-4 napra rá megkapjuk az engedélyt. Kiküldik a referenst, azok megnézik, jogos-e a kérelmünk, aztán már kezdődhet is a munka – ecsetelte.
Turai János felhívta a figyelmet arra is, hogy még február elején Raoul Wallenberg utódai címmel – Rétvári Bence országgyűlési képviselő védnöksége mellett – tanulmányi versenyt hirdetett középiskolás és az általános iskola 8. osztályába járó diákoknak, ahova több mint harminc fiatal pályázott, ennek díjátadója május 14-én lesz. Majd május 22-én következik a hagyományos holokauszt megemlékezés, amelyre meghívták Maya Kadosht, Izrael magyarországi nagykövetét is” – szemlézte a mno.hu cikkét a vaconline.hu
