A Dunakeszin élő roma közösség tagjai azon dolgoznak, hogy a helyi kulturális élet részévé tegyék saját hagyományaikat, művészetüket és szokásaikat. Bakos Anita, a Dunakeszi Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke és társai elkötelezetten szeretnék bemutatni a roma kultúra sokszínűségét, amelyben helyet kap a tánc, a zene, a gasztronómia, valamint a kézműves mesterségek bemutatása is. Ezekről a tervekről és a roma identitásról beszélgettünk Bakos Anitával, a roma önkormányzat elnökével és Nyári Szabina Barbara képviselővel.
– Dunakeszin a roma kultúra sajnos egyre inkább háttérbe szorul, hiszen az önkormányzati és közösségi programokban ritkán kapnak helyet roma művészek vagy előadók – kezdte a beszélgetést Bakos Anita. – Ezt a tendenciát szeretné megváltoztatni a helyi roma közösség azzal, hogy aktívabban részt veszünk a város kulturális eseményein és saját kezdeményezéseket is indítunk. Az egyik fő célunk az, hogy a dunakeszi polgárok jobban megismerjék a cigány hagyományokat és értékeket – mondja az elnök asszony.
– Bár Dunakeszin nincsenek, nem élnek országos hírű roma művészek, ám a roma kultúra gazdag és sokszínű, amelyet nem csupán híres előadók képviselnek, hanem minden roma ember saját hagyományaival és életmódjával. Nem kell ahhoz híresnek lenni, bennünk van a temperamentum, a zene, a tánc, a közösség szeretete – veszi át a szót Nyári Szabina Barbara, aki hozzátette: Dunakeszin kutatják a roma hagyományokat.
Gazdag és sokszínű a roma kultúra
A Cigány Közösségek Szövetsége (CiKöSz) révén kapcsolatban vannak az ország vármegyéivel is, közös elhatározásuk, hogy segítenek egymásnak, melyben támogatja őket az országos szövetség is. A városunkban, a térségünkben élő roma közösségek erőteljesen építenek az összetartásra, függetlenül attól, hogy beás, romungro, lovári, vagy oláh cigányokról van szó, nincs megkülönböztetés.
– A beások különösen jelentős számban képviseltetik magukat Dunakeszin – emelte ki az elnök asszony.
– Ők hagyományosan teknővájók, kosárfonók és más kézműves mesterségek művelői, ők a romák legősibb közösségei, nagyon dolgos emberek – tette hozzá Nyári Szabina Barbara. – Ezek a hagyományok, ezek a mesterségek azonban mára háttérbe szorultak, Dunakeszin nincsenek ilyenek, de az önkormányzatunk célja, hogy újraélessze ezeket a mesterségeket, akár oktatási programok keretében – tudtuk meg Bakos Anitától.
Abban is azonos a véleményük, hogy a beás nyelv az igazi cigány nyelv, nem pedig a lovári.
Kedvező a romák közmegítélése Dunakeszin
Az elnök asszony úgy tapasztalja – összehasonlítva más településekkel – hogy a romák közmegítélése kifejezetten kedvező Dunakeszin. A romák aktív szerepet vállalnak a munkaerőpiacon, sokan vállalkozóként vagy alkalmazottként dolgoznak különböző iparágakban. Többükkel találkozhatunk kiszolgálóként a dunakeszi pékségekben, kávézókban, de van, aki bölcsődében dolgozik. A közösség célja, hogy tovább erősítse ezt a pozitív képet és még inkább integrálódjon a város közösségébe.
– A Dunakeszin élő emberek nagy többsége nyílt, őszinte, befogadó, amit mi cigányok is érzékelünk a mindennapok során – fűzi hozzá jó érzéssel Nyári Szabina Barbara.
– A hosszú távú terveink között szerepel a roma közösségen belül szakmai képzések szervezése, amelyek során a roma fiatalok lehetőséget kapnának a tanulásra és egyben a munkavállalásra is. Azt is szeretnénk, ha a cigány történelem és kultúra nagyobb hangsúlyt kapna az iskolai oktatásban is. Célunk, hogy a roma kultúrát, irodalmunkat, táncunkat, gasztronómiánkat, értékeinket minél szélesebb körben megismertessük, közösségünk aktívan hozzájáruljon Dunakeszi kulturális és társadalmi életéhez, sokszínűségéhez, közösségi összetartásához – mondja fellelkesülve Nyári Szabina Barbara, az ötgyermekes édesanya, aki lovári cigánynak vallja magát.
Évszázados hagyomány a feleségek szerepe a családban
Beszélgetésünk során bepillantást nyerhettünk a családok mindennapi életébe, megismerhettük a cigány hagyományokat, évszázados szokásaikat.
– Nálunk a hagyomány, hogy az Isten után a férfi a fő. A feleségek nem dolgoznak – mondja Szabina. – Nekünk otthon háztartásbeli teendőink vannak, állítom, hogy egy magyar nő se cserélne velünk. A gyerekeket neveljük, megismertetjük velük a cigány hagyományainkat, kultúránkat, táncainkat, énekeinket, szokásainkat, a háztartási munkákat, gasztronómiánkat. Segítjük, tanítjuk őket, hogy zökkenőmentesen tudjanak beilleszkedni a magyar közösségekbe. Nekünk kell elintéznünk mindent, én például a vállalkozóként dolgozó férjem könyvelését, az adminisztrációs, üzleti dolgait is intézem. Nekünk van beleszólásunk a menyecskék és a vejünk tanításába is – sorolja Szabina
Mint a beszélgetés során kiderült, Szabina Mogyoródon lakik családjával, férje, Bangó László a területi nemzetiségi roma önkormányzat tagja, ő segített a mogyoródiaknak a roma önkormányzat megszervezésében. Szabina pedig ismerte Bakos Anitát és így indult a dunakeszi választáson, hiszen ők úgy gondolják és vallják, a közösségek összetartoznak.
– Ha összetartásról beszélünk, akkor nem teszünk különbséget, hogy valaki beás, romungro, vagy lovári cigány. Az a lényeg nálunk, hogy a cigány az cigány – emeli ki Szabina. – Ha a cigánynak baja van és segítségre szorul, akkor nem kérdezzük, hogy hány óra van, nem is nézzük az időt, hanem megyünk és segítünk kérdések nélkül. Mi, cigányok nagyon összetartó közösség vagyunk – jelenti ki Nyári Szabina Barbara.
Beszélgető partnereink többször is kihangsúlyozták, hogy a Dunakeszi Roma Nemzetiségi Önkormányzat nyitott az együttműködésre a Dunakeszin működő nemzetiségi önkormányzatokkal, a városi önkormányzattal, ahol már a választás után minden segítséget megkaptak a zavartalan működésükhöz. Első alkalommal a Dunakeszi Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat rendezvényén vettek részt, melynek keretében roma táncbemutatóval színesítették a bolgár közösség műsorát. Ám a jövőben jóval többet szeretnének megmutatni kultúrájukból, hagyományaikból, örömmel vennének részt a Dunakeszi Programiroda által szervezett rendezvényeken, könyvtári programokon, szívesen rendeznének roma divatbemutatót, gasztronómiai fesztivált.
Vetési Imre
