A megszokott negyedik helyett ezúttal a harmadik héten tartották a Piarista Kilátó Központban a Rétvári Bence országgyűlési képviselő kezdeményezésére életre hívott, havi rendszerességű Váci Polgári Est sorozat soron következő alkalmát, melyen ezúttal Pintér Sándor belügyminiszter volt a kérdezett vendég.
Pintér Sándor az általa vezetett tárca egyik fő feladata, a közbiztonság folyamatos biztosítása kapcsán kiemelte annak jelentőségét, hogy külföldi felmérések szerint is hazánk a legbiztonságosabb országok közé tartozik Európában a lakosság megítélése alapján, de van még hova fejlődni.
– Belügyminiszter vagyok, de eredendően, lélekben rendőr, ennek megfelelően rendőrként irányítom azokat a területeket, amelyeket reánk bíznak. Elég széles portfólióval rendelkezünk, mert ha csak a jelenlegi helyzetet nézzük, hozzánk tartozik a rendőrség, a tűzoltóság, a büntetés-végrehajtás, a terrorelhárítás, a belső elhárítás, aztán a szociális szférából az elesettekkel való foglalkozás, a közfoglalkoztatás, továbbá itt van az oktatásügy és az egészségügy is, amire oda kell figyelnünk. Én egyik esetben sem arra koncentrálok, hogy mi közvetlenül a gyógyítás feladata, mi az oktatásé, és így tovább, hanem arra, hogy miként kell megszervezni azt, hogy akik ott dolgoznak, azoknak megfelelő munkakörülményei legyenek, megfelelő módon tudják elvégezni a mindennapos feladataikat – fogalmazott a hivatalát összességében már több mint hatezer-nyolcszáz napja betöltő tárcavezető.
Napi egymillió euró büntetést kell fizetnünk az uniónak
Aztán feltette a költői kérdést, mi az, ami a legjobban fájhat nekünk, magyaroknak? Válaszában pedig kifejtette:
„Nos, legjobban az, hogy jelenpillanatban azért, mert az unió határait védjük az illegális migrációtól, napi egymillió eurót kell fizetnünk úgy, hogy mi megszerveztük a dél-keleti külső határaink védelmét kerítéssel, hatékony biztonsági rendszerekkel, így gátat szabva annak, hogy belépjenek olyan személyek, akiket nem hívtunk, és hogy betartsunk egy szabályt, amelyet az unió hozott, a schengeni egyezményt, amely kimondja: az EU területére csak úgy lehet belépni, hogy ha valakinek van megfelelő anyagi helyzete, a nyitott határon, hivatalos határátkelő helyen jön, amikor az nyitva van, és igazolni tudja a kilétét, illetve ha vízumkötelezettsége van, akkor vízummal rendelkezik. Ezt mi betartjuk, sokan viszont nem tartották be idáig. De azért az érdekes, hogy az egyik húzóállam, Németország az összes határát lezárhatja akár, noha ők csak belső határokkal rendelkeznek, külsőkkel nem, ebből következően nekik nem kell napi egymilliót a határlezárásra fordítaniuk. Mindezen felül azt mondják, hogy mi nem vagyunk kellően befogadóak, kellően szociálisan érzékenyek, hát kérem, hogyne lennénk azok. Mert aki igazi menekült, azt mi befogadjuk, itt van példaként az ukrán helyzet, az ukrán-orosz háborúnál egyértelmű az számunkra, hogy a harcok elől onnan jövők ténylegesen menekültek, közel másfél millióan vannak azok, akik a háború viszontagságai elől menekülve onnan átjöttek és mi gondoskodtunk, gondoskodunk róluk közlekedéssel, akik itt maradnak, azoknak a gyerekeit oktatjuk, akinek orvosi ellátásra van szüksége, annak ezt is biztosítjuk, tehát mindent megadunk, amit a menekültügyi jogszabályok számunkra kötelezővé tesznek. Az egy másik kérdés, hogy mindent latba téve milyen módon álljunk Ukrajnához, mint államhoz a későbbiekben, nagy kérdőjel például a forszírozott gyorsított uniós csatlakozásuk, hiszen ne felejtsük el, hogy egy 33 millió lakosra becsült országról van szó, ne felejtsük el, hogy gazdasága, különösen az agráriumot tekintve lényegesen megelőzi hazánkat mind a föld minőségében, mind pedig a területi nagyságában. Tehát az egyik oldalról azt mondjuk, hogy segítjük a menekülteket, ellátjuk a gyerekeiket, ellátjuk azokat, akik nem tudnak elhelyezkedni a munkájukban, egészségügyi támogatást adunk nekik, ugyanakkor azt nem szeretnénk, hogy a mostani gazdasági helyzetben mi egy nálunk többszörösen nagyobb országnak a gazdasági felemelkedéséhez anyagilag hozzájáruljunk, évente több százezer forinttal is hozzá kellene járulniuk ehhez a magyar családoknak, ezen mindenkinek el kell gondolkodnia, hiszen ez az elmúlt tizenöt év fejlődését eléggé megkérdőjelezné”.
Magyarország a világ 14. legbiztonságosabb országa
Pintér Sándor a közbiztonság vonatkozásában kiemelte, hogy ezen a téren a világon a 14. legbiztonságosabb országnak tekintenek bennünket, voltunk már tizenharmadikak is, de az ukrán-orosz háború óta visszacsúsztunk a tizennyolcadikra, most kapaszkodunk újra följebb.
– És itt megköszönöm a lakosságnak a rendőrség iránti nagy fokú bizalmat, nagy szó, hogy itt arra a kérdésre, félnek-e sötétedés után az utcán tartózkodni, elsöprő nem volt a válasz, míg számos más országban sokan még a lakásukban is félnek. Aztán ki kell emelni, hogy a külföldiek szemszögéből mennyire szokatlan a felmérésekben megkérdezetteknek, hogy nálunk nincsenek úgynevezett no-go zónák. Ugyanakkor még van hova fejlődni, és ebben kiemelt jelentősége van és lesz a drogterjesztés, drogbirtoklás kapcsán meghirdetett zéró toleranciának, a drogmentes Magyarország célkitűzésének, aminek máris vannak látványos eredményei – mondta a tárcavezető.
Az oktatásügy kapcsán felidézte, hogy amikor a tárca megkapta ennek a területnek az irányítását is, szerény 40 ezren tüntettek személy szerint ellene.
Kiemelt jelentősége van a pedagógusok anyagi megbecsülésének
– Bízom benne, hogy azért egyre többen úgy érzik, hogy kellő támogatást tudunk adni ahhoz, hogy megfelelő színvonalon és problémamentesen tudjanak oktatni. Ez nagy küzdelem, amiben kiemelt jelentősége van a pedagógusok megbecsülésének anyagi értelemben is, e tekintetben az eddigi ötven százalékról záros határidőn belül nyolcvan százalékos szintű lesz a tanárok bére az értelmiségi, diplomás réteghez képest, amihez elvárás is társul természetesen az oktató-nevelő munka színvonala tekintetében. És itt fontos, hogy nem szakszervezeti vezetők, véleményvezérek megfogalmazta kritikákhoz és fantazmagóriákhoz kell igazodni, hanem a szülői elvárásokat kell alapnak tekinteni az oktatásirányításban – zárta a fejezetet Pintér Sándor.
Az egészségügy vonatkozásában prioritásnak nevezte a szavai szerint a vesztegetés, a korrupció körébe tartozó hálapénz-rendszer, a nyitott köpenyzsebek rendszerének teljes felszámolását, a várólisták olyan mérvű megrövidítését, hogy senkinek ne kelljen egy hónapnál hosszabb időt várakoznia egy-egy vizsgálatra, harmadikként pedig az intézmények, az infrastruktúra folyamatos fejlesztését emelte ki.
Több lépcsőben újul meg a váci járóbeteg szakrendelő
És ebben a tekintetben a vendég nem érkezett üres kézzel: személyesen is megerősítette, hogy rendelkezésre áll a forrás a járóbeteg szakrendelő régóta várt felújításának megkezdéséhez.
Rétvári Bence országgyűlési képviselő ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a rekonstrukció több lépcsőben valósul majd meg, hiszen a szakrendelések átmeneti átköltöztetését is meg kell oldani a munkálatok idejére.
A várhatóan a jövő év második feléig tartó első ütem egyik kiemelt eleme a bejárati, fogadó rész teljes rekonstrukciója lesz, beleértve a kartonozó korszerűsítését is, minden szinten megújulnak a vizesblokkok, ugyanígy minden emeleten felújítják a kivitelezők a padlóburkolatot, újra festik a falakat, ajtókat, nyílászárókat cserélnek ott, ahol az a legszükségesebb, s természetesen nem marad el a gépészeti, elektronikai korszerűsítés sem.
A házigazda belügyminisztériumi államtitkár zárszóként megemlítette még: példaértékű, hogy a Vác környéki kisebb települések önkormányzatai is hozzájárulnak a beruházás megvalósításához anyagi lehetőségeik függvényében, amit szavai szerint követendő példának tekinthetne a járási székhely helyhatóságának vezetése is.
Ribáry Zoltán/Dunakanyar Régió
