Váci Zsidó Hitközség napokban tartott hagyományos holokauszt megemlékezésén Turai János Raoul Wallenberg-díjas hitközségi elnök ezúttal Molnár Karolina helyettes belügyminisztériumi államtitkárt, Marton Zsolt megyéspüspököt, Fináli Pétert, a Mazsihisz elnöki megbízottját, Surjányi Csabát, a HIT Gyülekezete váci és miskolci közösségeinek lelkipásztorát, Csuka Tamás nyugalmazott református tábori püspököt, Imre Zsolt és Maruszki Gábor járási hivatalvezetőket köszönthette díszvendégként, a gyászszertartást Prof. dr. Róna Tamás főrabbi és Biczó Tamás főkántor vezették.
Molnár Karolina helyettes államtitkár tolmácsolta Rétvári Bence belügyminisztériumi államtitkár, a választókerület országgyűlési képviselőjének üdvözletét, megosztva üzenetét.
Az üzenetben Rétvári Bence elöljáróban a felidézett tragédia közelségét hangsúlyozta, azt, hogy ez itt történt, ebben a városban, ezekben az utcákban, házakban, melyek ma is állnak, a nevek, amelyekről ma emléktáblák mesélnek, egykor postaládákon, üzletfeliratokon szerepeltek, az emberek, akiket elvittek, nem idegenek voltak, hanem városlakók, szomszédok, ismerősök.
„Ez a zsinagóga emlékhely, nagy munka van mögötte. De volt idő, amikor ez volt a hétköznap, a közösség tere. Az emlékezés nem az, hogy évente egyszer kiírjuk azt, hogy soha többé, az emlékezés nem dekoráció, hanem munka. Rámutatni arra, amit még mindig nem mondtunk ki, vagy amit újra meg újra el kell mondani. Ezért nem hallgathatunk és nem szokhatunk hozzá a fájdalomhoz. Mert nem a fájdalmat, nem a gyászt kell előtérbe helyeznünk, hanem az elkötelezettséget, hogy minden ember élete számít, hogy egy közösséget nem lehet nyomtalanul eltüntetni, és hogy az emlékezés lehet józan és túlzásoktól mentes, lehet úgy emlékezni, hogy közben ne csak a múltra gondoljunk, hanem arra is, hogy milyen városban akarunk élni, milyen országban, milyen nyelven, milyen csendben, és milyen hangon. Az emlékezés nem csak kötelesség, hanem választás is, hogy nem nézünk félre, nem hallgatunk, nem felejtünk, hogy nem csupán a múltra, hanem egymásra is emlékezünk” – hallhatták az egybegyűltek a képviselő-államtitkár üzeneteként.
Marton Zsolt megyéspüspök kiemelte, hogy egy fájdalomba, tragédiába nem lehet beletörődni, nem lehet a fájdalmat elfelejteni, és nem elég egy évben egyszer erre emlékezni, hanem ezen munkálkodni kell.
„Nagy a kísértés korunkban, hogy elfelejtsük a múltat, akár a zsidó, akár a keresztény múltat, ehelyett csak a jelenben éljünk, de ha elfelejtjük a múltunkat, akkor nem tudunk jól élni a jelenben és nem tudunk igazi boldog jövőt sem építeni” – fogalmazott a főpásztor.
Az új egyházfő, XIV. Leó pápa – elődje, Ferenc pápa intésével egybehangzó – gondolatát idézve kiemelte még, hogy modern korunk egyik nagy kihívása a szavak lefegyverzése, egy szeretetkommunikációs kultúra kiépítésével elősegítendő a Föld gonosz erőinek lefegyverzését.
Fináli Péter kiemelte, hogy Magyarországon – a kormányzat intézkedéseinek, a keresztény egyházak testvéri hozzáállásának is köszönhetően – a többségi társadalom többnyire elfogadó, így hazánk a béke szigetének tekinthető a zsidóság szemszögéből.
Surjányi Csaba, a HIT Gyülekezete lelkésze a múltidézésben idézett eljárásra, az emberek jobbra vagy balra, a halálmenetbe vagy az esetleges megmenekülés ösvényére sorolására utalva megfogalmazta:
„Minden nemzetet a Messiás el fog bírálni aszerint, hogy vannak, akik a Teremtő által a világba helyezett tényeket bilincsnek, béklyónak tartják és meg akarnak szabadulni tőlük. Mikről beszélünk? Például arról, hogy a Mindenható az embert férfivá és nővé teremtette, hogy az embernek szaporodnia és sokasodnia kell, hogy Isten hozta létre a nemzeteket és azt akarja, hogy szuverén nemzetek legyenek, nem pedig világbirodalmak, hogy Izrael nemzetét az Úr hívta ki a nemzetek közül és tette különleges néppé, a könyv népévé, a Biblia népévé, arról, hogy ő szólította meg a nemzeteket, hogy közülük az egyházat kihozza és még ehhez hasonló alapkérdésekről, amelyeket ma egyes csoportok megpróbálnak egyre hangosabban megtagadni és ebbe belevonni a nemzeteket. Riasztó látni a törésvonalakat a nemzetek között, azt, hogy vannak, akik végképp Isten ellenében sorakoznak fel” – fogalmazott Surjányi Csaba, végezetül a jó választásáért való állhatatos imádkozásra buzdítva mindenkit.
Ribáry Zoltán
