Az első világháborút lezáró békékben a világháború kirobbanásáért sokkal felelősebb országok is kevesebb területi veszteséget szenvedtek el, mert olyan vezetőik voltak, akik kiálltak az ország érdekeiért – mondta a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára vasárnap Zebegényben.
Rétvári Bence a Nemzeti összetartozás napja alkalmából rendezett megemlékezésen arról beszélt, hogy van három adat, amely jól ábrázolja szerinte a trianoni békediktátum arányait. Hozzátette, hogy amíg Németország, amely kirobbantotta az első világháborút 70 ezer négyzetkilométer területi veszteséget szenvedett el, Ausztria amely megfogalmazta a hadüzenetet 40 ezer négyzetkilométert és a háborút ellenző Magyarország pedig 180 ezer négyzetkilométer területet vesztett. Nem azért volt nagy területi vesztesége Magyarországnak, mert a háború vesztes oldalán állt, hanem mert az ország vezetői nem álltak ki Magyarország érdekeiért, ezért is fontos mindig a nemzeti összetartozás – fűzte hozzá az államtitkár.
Rétvári Bence azt mondta: a Zebegényben található emlékhelyet másik 700 hasonló emlékhellyel együtt majdnem sikeresen le tudták rombolni a kommunisták és a szovjetek, de szerencsére a zebegényiek megmentették és ma is itt van. Azok „akik külföldiekkel szövetkeznek, még inkább, hogyha külföldiek segítségével jutnak hatalomba, mint itt Magyarországon is a második világháború után, nekik a nemzeti büszkeség az ellenfél, a nemzeti büszkeséget ők el akarják törölni azért, mert minden nagy világhatalom, amelyik több országban is akarja a saját hatalmát meggyökeresíteni, akár kommunista ideológiával, akár mással, a nemzeti gondolat ellen küzd” – fogalmazott. Számukra nem nemzetek, csak nemzetiségek léteznek, mi pedig a magyar nemzethez tartozunk és ebből egy jottányit sem akarunk engedni – fűzte hozzá a BM államtitkára.
Vitályos Eszter kormányszóvivő elmondta, hogy Trianon nem csak veszteséget jelent, Trianon egyben tanítás is, megmutatta, hogy a magyarság ereje nem a földrajzi kiterjedésben, hanem a lelkekben és a közösségek összetartozásában rejlik. Hozzátette, hogy „a haza nem csupán a határok között, hanem emlékezetben, nyelvben, kultúrában és legfőképp szeretetben él„. Az az erő, amely nem roppant meg a legnagyobb tragédia súlya alatt sem, ma is ott él bennünk, Zebegényben, Kolozsváron, Kassán, a Délvidéken, Felvidéken, Erdélyben és a diaszpórában egyaránt tette hozzá a szóvivő.
Vitályos Eszter kormányszóvivő, országgyűlési képviselő
Vitályos Eszter azt mondta, hogy Trianon arra is emlékeztet, hogy a történelmi igazságtalanságokat nem feledni kell, hanem tanulni belőlük. Emlékezni nem a gyűlöletért, hanem a reményért – fogalmazott.Nem a sérelmek újraélése miatt, hanem hogy megértsük, a magyar jövő csak és kizárólag akkor épülhet biztos alapokra, ha emlékezetünk nem válik közömbössé – tette hozzá.
A trianoni diktátum 105. évfordulóján tartott megemlékezésen – melyen jelen voltak a térség településeinek polgármesterei, a felvidéki Nyitra megye alelnöke – beszédet mondott Ferenczy Ernő Zebegény polgármestere is, aki a történelmi esemény jelentőségét emelte ki, melyet a község polgárai mindmáig emlékezetükben tartják.
„A magyar nemzet él, összetart, emlékezik és megmarad. Zebegény ma nem csak emlékezik, tanúságot tesz. Tanúságot arról, hogy a hazaszeretet nem üres szó, hanem cselekvő erő. Hogy a múlt nem múlt el nyomtalanul, és hogy a történelmi fájdalomból szellemi küldetés születhet. A napokban rendkívüli történelmi ereklye érkezett községünkbe. Az ereklyés országzászló eredeti betonmagja, ami itt van Önök háta mögött, az a kőtömb, amelybe 100 évvel ezelőtt a gyászzászlót állították a budapesti Szabadság téren. E zászló a nemzet veszteségére, szétszakítottságára emlékeztetett, és ugyanakkor a hitre, hogy ezer darabra törve is egyek vagyunk. A kommunista hatalom ledöntötte az emlékművet, el akarta törölni az emlékét, de nem sikerült, mert a nemzet emlékezete nem törölhető, és a szív mélyén őrzött ereklyék mindig utat találnak vissza. Ez a kő az egyetlen megmaradt hiteles darab mostantól Zebegényben talált végre otthonra. Ez a megtiszteltetés és felelősség egy ember önfeláldozó hazaszeretetének köszönhető. Bisztrinczky Ferencé, aki kalandba illő módon mentette meg és két évtizeden át őrizte, rejtegette, védelmezte ezt az emléket saját udvarában és most, amikor dönthetett, Zebegényt választotta, mert dédanyja innen származott, mert a szíve idehozta és mert tudta, itt jó kezekbe fog kerülni” – jelentette ki Zebegény polgármestere.
Ferenczy Ernő így zárta emlékező beszédét: „Ez a kő nemcsak történelmi emlék, hanem jelkép is a gyász, a hit, a remény, a megmaradás szimbóluma. Zebegény mostantól nem csak emlékezik, hanem őriz és szolgál. Nemzeti küldetést is vállal, hogy a relikvia üzenetét a jövő nemzedékei felé is továbbvigye. Mert nem elég emlékezni, érteni is kell, tanúságot tenni és továbbadni. Mert Trianon nem csak veszteség, Trianon parancs. Parancs arra, hogy megerősítsük közösségeinket, hogy újra és újra kimondjuk a magyarság egy és az is marad, bármerre szórta szét is szét a történelem.”
A nemzeti összetartozásásunk mellett hitet tevő emlékezők közösen énekelték el a Himnusz és a Szózat mellett a Székely himnuszt. A rendezvény háziasszonya Fábián Fédra volt.
A zebegényi megemlékezést a helyi általános iskola tanulói mellett felvidéki művészeti csoportok, valamint a vácdukai Makkos Rozi színvonalas műsora tették teljessé.
Forrás: MTI/Dunakanyar Régió
Fotó: KesziPress és Szabó Csaba
