Közel 6 milliárd forintból épül a Váci Szakképzési Centrum Központi Tanműhelye, amely a legmodernebb technológiákkal felszerelve 5300 diák számára biztosítja különböző szakmák elsajátítását – mondta a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára szerdán Vácon.
Rétvári Bence a tanműhely alapkőletételi ünnepségén elmondta, hogy a tervek szerint a létesítmény a jövő nyárra elkészül, így a következő tanévben már használatba is vehetik majd a tanulók.
Hozzátette: a műhely modern technológiája is igazolja, hogy nem a Nyugat-Európából kiszorult, kikopott technológiák újrahasznosítása, hanem a legmodernebbek alkalmazása a kormány célja. „A 2010 előtti világnak vége van” – fűzte hozzá az államtitkár.
Rétvári Bence beszélt arról, hogy sokféle képzés lesz a szakképzési központban:
CNC és gépi forgácsolási, elektronikai, informatikai, távközlési, kreatív labor, közgazdasági, rendészeti, szállítmányozási, de szakácsokat és cukrászokat is képeznek majd itt. A magyar és külföldi vállalkozásokkal a központ napi kapcsolatban van, olyan képzéseket indítanak, amelyekre a környéken szükség van.
Az államtitkár elmondta, hogy a felépülő okos épület modern, több funkciót is ellátó és közel nulla energiaigényű lesz, energia- és környezettudatos működéssel. Hozzátette, hogy a bővülő képzési területek között szerepel az alternatív hajtású gépjárművek diagnosztikai laborja, ami már a jövő technológiája.
Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára kiemelte: a kormány hisz abban, hogy a szakképzésben rengeteg potenciál van, ezért indította útjára a 21. századi szakképző intézményfejlesztési programot, melynek keretében 34 oktatási intézmény újulhat meg 96 milliárd forint értékben. A program részese a Váci Szakképzési Centrum új központi tanműhelye is.
Az államtitkár szerint a magyar szakképzés világszínvonalú, ezt igazolják az elmúlt években elért dobogós helyek a szakképzési európai és világversenyeken. Hozzátette, hogy öt év telt el a szakképzés 4.0 elindítása óta, az öt év alatt visszaadta a kormány a szakmák becsületét.
„Öt év alatt megtörtént a fordulat, ma már mindenki tudja, hogy a jó szakember aranyat ér”
– fűzte hozzá Varga-Bajusz Veronika.
A felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért felelős államtitkár azt mondta, hogy az eddigi eredmények mellett sem „állhatunk meg, mert a XXI. század kérdése nem az, hogy mit dolgozol, hanem hogy hogyan dolgozol”.
A magyar ipar által előállított termékek 71 százaléka a high-tech kategóriába tartozik, ami ugyanakkora arány, mint Németországban, amivel vezetjük is a világranglistát – fűzte hozzá az államtitkár.
Varga-Bajusz Veronika elmondta, hogy Magyarország szakképzése 2030-ra a világ legjobb, a munkaerőpiac kihívásaira magyar választ adni tudó modellje lesz.
Hozzátette, hogy ezért fejleszti tovább a kormány további 100 milliárd forinttal az infrastruktúrát, ezért emeli tovább az oktatói béreket, ezért fordít több 10 milliárd forintot tehetséggondozásra és hátrányos helyzetű diákok felemelésére.
„És ezért választják majd tízből heten a szakképzést, ezért lesz biztosított szinte minden diák részére a duális képzés, és így lesz Magyarország a jelen szakképzési erőközpontja és a jövő szakképzési nagyhatalma”
– tette hozzá az államtitkár.
Az alapkőletételi ünnepi eseményen Dudás Tibor, a VSZC kancellárja így fogalmazott köszöntőjében:
„Régóta várt esemény ez számunkra, hiszen a központi tanműhely szükségessége már 2017 óta fennáll. A gazdasági és a hétköznapi életben a jól képzett szakemberek iránti kereslet növekedése és a szakképzési rendszer átalakítása egyre vonzóbbá tették, teszik a szakmai képzést, ezt alátámasztja a centrumunk iskoláinak folyamatosan növekvő beiskolázási létszáma is. Az elkészülő új létesítmény megoldás lesz kapacitásaink szűkösségére és a korszerű technológiák oktatására. Az építkezés helyszínét szimbolikusnak is tekinthetjük, ugyanis itt működött hosszú évtizedekig, a rendszerváltásig a könnyűipari öntöde. A Király Endre iskola elődje, a 204-es szakképző intézet, vagy ahogy a legtöbben ismerték, a Kilián öntőipari iskolaként indult 1948-ban, szoros együttműködés volt az üzem és a tanintézmény között, mai fogalmaink szerint ezt duális szakképzésnek nevezhetnénk, én is tanultam itt nyári gyakorlaton. Ám az épület elhasználódott, használhatatlanná vált, azonban a 90-es évektől nem volt lehetőség a felújítására, de most fontos alapot adhat valami újnak. Biztosak vagyunk abban, hogy a beruházás betölti majd a célját, és a képzőhely kiemelkedően fontos bázissá válhat a szakképzésben.”
Forrás: MTI/Ribáry Zoltán
