Zentai Katit, a Radnóti Miklós Gimnázium igazgatóhelyettesét négy évvel ezelőtt nagy felkérés érte, akit a Dunakeszi Tankerületi Központ a Dunakeszi IV. Béla Király Gimnázium megalapításával és beindításával bízta meg. Hogyan emlékszik vissza erre a pillanatra? Mi volt az első gondolata, amikor elvállalta a feladatot? – kérdeztem a közkedvelt pedagógust, aki 2025. szeptember 1-jével kezdődően újabb 5 évre kapott megbízatást az igazgatói feladatok ellátására.
– Az első pillanatban nem tudtam eldönteni, mit tegyek – váratlanul ért a felkérés. Nagyon szerettem a volt iskolámat, a Dunakeszi Radnóti Miklós Gimnáziumot, és nehezen tudtam elengedni az ottani közösséget és a rám bízott feladatokat. Sok időbe telt, mire meghoztam a végső döntést.
A családom és a párom ösztönöztek abban, hogy vállaljam el a feladatot – ők látták bennem azt, hogy ez a kihívás nekem való. Egyszerre éreztem megtiszteltetést és felelősséget: tudtam, hogy nem lesz könnyű, de azt is, hogy minden tapasztalatomat, szakmai hitemet és energiámat ebbe szeretném fektetni.Az motivál, hogy olyan iskolát építsünk, ahol a diákok szívesen tanulnak, a pedagógusok pedig örömmel dolgoznak – ahol a közösség és a minőség kéz a kézben jár. Hiszem, hogy csak így lehet hosszú távon értéket teremteni az oktatásban.
– Mi volt az a személyes vagy szakmai motiváció, ami arra ösztönözte, hogy belevágjon az iskolaalapítás nem mindennapi kihívásába?
– Mindig is hittem abban, hogy az iskola több, mint tantárgyak összessége – egy közösség, ahol a diákok megtanulnak gondolkodni, kérdezni és felelősen dönteni. Az iskolaalapítás számomra annak a lehetősége, hogy olyan helyet hozzunk létre, ahol a tanulás és az ismeretszerzés valódi öröm, és ahol a pedagógusok is kibontakozhatnak. Ez a hit és elkötelezettség adott erőt ahhoz, hogy belevágjak.
Iskolát, gimnáziumot vezetni hatalmas feladat, ugyanakkor különleges ajándék is: annak a felelőssége és szépsége, hogy egy intézményt megálmodhatok és életre hívhatok, kevés embernek adatik meg. Hálás vagyok mindazoknak, akik bíztak bennem és támogattak ezen az úton.
Gimnáziumot vezetni hatalmas feladat, ugyanakkor különleges ajándék is
– Milyen célokat fogalmazott meg az indulás pillanatában? Miben szerette volna, ha ez az iskola más, különleges lenne Dunakeszi és a térség oktatási palettáján?
– Az új nyelvi gimnázium nemcsak a nyelvoktatás színvonalában, hanem szemléletében is újat hoz Dunakeszi oktatási palettájára. Iskolánkban a diákok személyre szabott figyelmet kapnak, modern módszerekkel tanulnak, és megtanulnak önállóan gondolkodni, felelősen dönteni. Célom, hogy olyan közösséget teremtsünk, ahol tanár és diák valóban partner a tanulásban, ahol az iskola légköre inspiráló, nyitott és támogató.
Úgy gondolom, Dunakeszin jól megférnek egymás mellett a most formálódó, fiatal intézmények és a már nagy hagyománnyal rendelkező iskolák. Mélyen tisztelem a Radnóti Gimnázium értékeit és hagyományait, amelyek számomra is példát jelentenek. Ugyanakkor hiszek abban, hogy elfér mellette egy új energiát sugárzó, fiatalos lendületű, kísérletező, modern gimnázium is – amely tovább gazdagítja a város oktatási életét.
– Egy új iskola létrehozása nemcsak szakmai, hanem emberi kihívás is. Mi jelentette az első években a legnagyobb nehézséget – szervezeti, pedagógiai vagy akár közösségi szinten?
– A munka legelején hatalmas felelősséget éreztem: döntéseim nyomán – hiszen az induláskor még egyszemélyben vezettem az intézményt – egy teljesen új iskola született. Én határoztam meg az irányát, az oktatási struktúráját, sőt még a bútorzatát és a tanári kar összetételét is. Visszagondolva, minden perce kreatív és izgalmas munka volt az akkor még mindössze nyolcfős tantestülettel és egy fős titkársággal.
Talán a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy minden egyszerre történt: épület, tantestület, szabályzatok, tantervek – miközben ott lebegett bennünk a tudat, hogy amit most megteremtünk, az hosszú évekre meghatározza az iskola arculatát. A semmiből kellett egy működő, élő közösséget építeni. Voltak pillanatok, amikor úgy éreztük, túl sok a feladat, de a közös cél és az összetartás ereje mindig tovább vitt bennünket.
Ma már, visszatekintve, nem a nehézségek jutnak eszembe, hanem a csapat ereje, a lelkesedés, és az a közös hit, ami az első pillanattól kezdve összekötött bennünket.
– Hogyan épült fel az iskola közössége az indulás után? Milyen elvek mentén válogatta össze a tantestületet, és hogyan formálódott a csapat az évek során?
– Hiszem, hogy egy iskola akkor működik igazán jól, ha benne mindenki – diák, tanár és szülő – értéket és célt talál. Pályám során sok tapasztalatot szereztem arról, hogyan lehet inspiráló, emberközpontú légkört teremteni, és ezt az iskolát kezdettől fogva ilyen helynek álmodtam meg.
Az induláskor rengeteg tanárjelöltet hallgattam meg. A pedagógusok kiválasztásánál számomra nemcsak a magas szakmai tudás volt fontos, hanem az is, hogy az új kolléga milyen emberi értékeket, egyéni színt tud hozzátenni a formálódó közösségünkhöz. A tantestület tagjai sokfélék: van, aki zenél vagy énekel, más túrázik, varr, hímez, könyvet ír, koncertezik, vizimentőként dolgozik, kajakozik, teniszezik vagy éppen maratont fut. Mindenki hozott valamit magával, ami gazdagította közösségünket.
Összetartó, együttműködő csapatként dolgozunk
A nevelőtestület ma is formálódik – talán még csak félúton járunk –, de már most egy összetartó, együttműködő csapatként dolgozunk, különösen, amikor nagyobb iskolai rendezvényeket szervezünk.
– A IV. Béla Király Gimnázium azóta ismertté és elismertté vált a városban, de mondhatni, hogy az egész járásban. Ön szerint minek köszönhető leginkább ez a siker? Milyen értékek, szemlélet vagy munka áll a háttérben? Ha visszatekint az elmúlt négy évre: mire a legbüszkébb személyesen?
– Sikereinkhez nagyban hozzájárult, hogy már az induláskor a közösséget helyeztük a középpontba. Nagy hangsúlyt fektetünk a személyes kapcsolatokra, a bizalomra, és arra, hogy a tanárok, a diákok és a szülők egyaránt magukénak érezzék az iskolát. Emellett igyekszünk korszerű, élményszerű oktatást megvalósítani, ahol a nyelvtanulás nem öncél, hanem eszköz a világ megismeréséhez.
Azt hiszem, ez a mi titkunk: mindenki szívvel-lélekkel kötődik a gimnáziumhoz. A tanáraink lelkesek, a diákjaink kíváncsiak, a szülők pedig valódi partnerek ebben az építkezésben. Iskolánk sikere a hiteles, mindennapi munkának köszönhető – annak, hogy mindannyian hiszünk abban, amit közösen építünk. Motivált, kreatív tantestületünk nyitott az új módszerekre, nem fél kísérletezni és fejlődni. Úgy gondolom, ez az innovatív szemlélet és a diákokra való odafigyelés együtt tette iskolánkat rövid idő alatt ismertté – és reményeim szerint, elismertté is.
– Hogyan valósul meg az egyéni fejlesztés, a tehetséggondozás? Kérdezem mindezt azért is, mert a városban még másik két jó nevű középfokú oktatási intézmény működik, és nem kisebb feladat megoldására, mint a 21. század gyorsan változó kihívásainak sikeres megoldásra kell felkészíteni a diákokat.
A mindennapok természetes része a tehetséggondozás
– Az egyéni tehetséggondozás nálunk nem külön program, hanem a mindennapok természetes része. Minden tanárunk ismeri a diákjait, figyel rájuk, és igyekszik megtalálni azt a területet, ahol kibontakozhat. Legyen szó nyelvi versenyekről, művészeti tevékenységről vagy természettudományos érdeklődésről, minden tanuló személyre szabott támogatást kap. Fontosnak tartjuk, hogy mindenki érezze: az ő erősségei értéket jelentenek az iskolai közösségben.
Nemcsak a kimagasló tanulmányi eredményeket értékeljük, hanem a szorgalmat, a kreativitást és a segítőkészséget is. Számunkra a tehetséggondozás azt jelenti, hogy segítünk minden diáknak megtalálni a saját útját, és ehhez valódi, személyre szabott támogatást biztosítunk – legyen az mentorálás, projektmunka vagy egyéni fejlesztés.
– Az újabb öt évre szóló igazgatói megbízatása azt jelzi, hogy az intézmény sikeres pályán van. Milyen célkitűzésekkel vág neki a következő ciklusnak? Miben szeretné fejleszteni az iskolát?
– A következő öt évben szeretném tovább erősíteni mindazt, amit az elmúlt időszakban közösen felépítettünk: a bizalmon alapuló iskolai légkört, a stabil, együttműködő tantestületet és a tanulóink sikerorientált szemléletét. Célunk, hogy a Dunakeszi IV. Béla Király Gimnázium továbbra is olyan hely legyen, ahol a tudás érték, a közösség megtartó erő, és a nyelvtanulás valódi ablak a világra. Emellett fontos célunk a digitális kompetenciák és a nemzetközi kapcsolatok erősítése, hogy diákjaink még több lehetőséget kapjanak a tapasztalatszerzésre és a fejlődésre.
A gimnázium olyan hely maradjon, ahová jó tartozni
Az elmúlt években egy erős, támogató közösség jött létre az iskolában, amelyet szeretnénk tovább építeni. Számunkra alapvető, hogy diákok és tanárok egyaránt érezzék: ez az iskola az övék. A következő időszakban a közösségi programokat, a diákönállóságot és az egyéni fejlődést segítő kezdeményezéseket kívánjuk erősíteni.
Célom, hogy a Dunakeszi IV. Béla Király Gimnázium olyan hely maradjon, ahová jó tartozni – diákoknak és pedagógusoknak egyaránt.
– Köszönöm a beszélgetést, további sok sikert kívánok Önnek, valamint a gimnázium tantestületének és a diákok közösségének.
Vetési Imre
