Mottó:„Ha szomorúnak érzed magad, alkoss valamit, mert a művészet varázslat és mindent egy kicsit jobbá tesz.” – (Művelődési Ház)
Kismaros mindig tartogat számunkra valami felfedezni való érdekességet… Anno a tavasz elején a nőnapi kavalkád alkalmával a Kismarosi Falumúzeum a kicsi és nagyobbacska gyermekek örömére (legalábbis egy kis időre) egy különleges babakiállítássá, a babák univerzumává, a mesék és játékok színterévé változott át. A rendkívüli tárlat legfőbb érdekessége a kézzel készült elbűvölő egyedi babákból, figurákból összeállított: „Amigurumi Életképek” voltak. Idézzük fel az akkori élményeket!
Mi az az amigurumi? A horgolt vagy kötött játékfigurák készítésének japán eredetű technikája. Az ázsiai országban már hosszú évtizedek óta elterjedtek a horgolt amigurumi figurák, a 2000-es évek elején aztán a világot is meghódították, és népszerűségük máig töretlen. Többnyire állatokat készítenek a technikával, de különféle antropomorf bábukat, tárgyakat is lehet alkotni vele. Manapság a saját kezűleg készített ajándékok nemcsak divatosak, hanem értékesek is, hiszen beletesszük szívünket-lelkünket. A horgolt figurák tökéletes meglepetések minden bébi és gyerek számára, és akkor még nem említettük a játékra kész felnőtteket… Jó néhány magyar nyelvű amigurumi-könyv is elérhető már, amelyekből megismerhetőek az egyszerűbb horgolási technikák kezdőknek, az internetes csatornákon oktató filmeket is találni.
A kiállítótérben a kedves jeleneteket, a bennük szereplő bűbájos horgolt babákat, figurákat Andresz Zsuzsi (azaz Andresz Györgyné, Zsuzsa néni óvodapedagógus) teremtette meg. S a teremtő folyamatból a férfikéz sem maradhatott el, a kiegészítő kellékek, a parányi ruhaakasztók, a mérleghinta, a babákat megtámasztó kis állvány elkészítésében (a férj), Andresz György jeleskedett. A termet betöltő enteriőrökben, akár egy nagy „mesés képes könyv” lapjain a fantáziánkat megmozgatva megelevenedtek a parányi meselakók…
Mi mindenen ámulhattunk el a szép márciusi napon? Feltárult előttünk egy komplett óvoda, a játszótér, a női öltözőszoba szépítkező babalakója, a pódiumon a dalban is megénekelt kislány a zongoránál – aki „fehérebb az orgonánál” –, a manóvilág és erdei állatkák, kislányok a képtárban, a babázó babalányok…, s egy családi vonatkozású babakompozíció az unoka esküvőjére készült „hasonmás” ifjú babaházaspár, persze a menükártya és az esküvői meghívó is melléjük került.
„Óriási adománya az életnek, ha az ember azt csinálhatja, amit szeret, ezért sosem fárasztó. És játszani jó! Unokáim és a rájuk csodálkozó kisgyerekek nem engedik, hogy a játékosság kifogyjon az életemből.” – fűzte hozzá a látottakhoz Zsuzsi. No lám, a kismadarak is csiripeltek még egy kicsit! Zsuzsi hamarosan újabb kiállítással jelentkezik… A nyár végére be is váltotta ígéretét, immár újabb horgolt csodáinak a Művelődési Ház adott helyet…
A most megrendezett kiállítása elé, kedves bevezetőjét olvashattuk: „Mert hogyan is jön ez össze? Ülsz a lámpa alatt, kezedben egy kis kampós tű, ezekből egy arzenál, mert mikor milyenre van szükséged, melletted színes fonalak, kis gombolyag, nagy gombolyag, vékonyak és vastagok, minden színből legalább négy árnyalat, sorjelölő, olló, összevarró tű, szemecskék, tömőanyag, masnik, gyöngyök, ragasztó tubusos és szilikonos formában. Aztán a fejedben megszületik a téma, vagy van mintád hozzá, ha nincs, kitalálod. Ez nehezebb, mert kísérletezned kell figyelve formára, arányokra, színekre. Fejtesz, újrahorgolsz. Agyad dolgozik: Két rövidpálca, két fogyasztás, vagy szaporítás? Kezed tudja a dolgát, bár néha elfárad, de benned a türelemnek és a fantáziának nincs a határa. Mikor lesz kész? Néha órák, néha napok. Mosolyogsz, a maci visszamosolyog, na, akkor elvágod a fonalat, kész. Kritika pozitív az unokák körében, kívánságaiknak nincs vége. Nem terhes! Szereted, örömet okoz neked és annak, aki kezébe veszi, karbantart, boldogít, ez az amigurumi horgolás. Hogy ez mennyire igaz, az kiderül majd a kiállításon!”
A horgolás nem merül ki az állatfigurák készítésével. Hangulatos dekoráció is készülhet az őszre jellemző színekkel. Tököcskék, gombák, makk, színes levelek mind a közeledő, és legszínesebb évszakunk kísérői lehetnek… Ezernyi ötlet valósulhat meg a technikának köszönhetően. Zsuzsi szívesen mutatja meg a munkamenet fortélyait a kézimunkák szerelmeseinek, mindazoknak, akik a horgolás változatos formáit szeretnék elsajátítatni, vagy alaptudásukat továbbfejleszteni. A kiállítás keretében, de más alkalommal is, „horgoló körében” szeretettel várja a jelentkezőket.
Korábban miután körbevezette horgolt játék birodalmában az érkező kis látogatókat, szólt arról is hogyan szerette meg a babákat. 3 éves volt, amikor első babáját Pannit megkapta, s már nagyobb lánykaként később előkerült a varrógép, a baba ruháit ő készítette. Megtanult varrni, s mint elmondta ez új távlatokat nyitott meg számára… Az óvodapedagógus énje is megnyilatkozott. A játék a legősibb nevelési módszer. Az idők és ízlések változnak. Bármilyen baba is legyen az, a lényeg, hogy a kislányok babáznak. A kicsikben az anyaság csírája bújik meg, a babázás az igazi anyaság előképe… Felkészülés az anyaszerepre…
A baba, nemcsak egy tárgy, hanem híd is a generációk között. A babajáték öröme nem csupán a gyermekek kiváltsága, a felnőttek is éppúgy szeretik! Ha másképp nem, hát úgy, hogy az unokáknak (újra meg újra elvarázsolva őket), gyönyörű babákat, játékfigurákat horgolnak…
A fotókat Zsuzsi lánya készítette, valamint Zsuzsi oldaláról lettek átvéve.
A kiállítás 2025. szeptember 24-ig tart nyitva. Szeretettel várják a látogatókat!
(Borka Elly)
