Április végén az Erdélyi Gyülekezet szervezésében ismét megtartották a Magyarországon Élő Erdélyiek Találkozóját. A nagyszabású rendezvény százakat hívogatott a Reménység Szigetére.
Lélekemelő és gazdag tartalmú napnak adott otthont a Reménység Szigete, ahol megrendezték a Magyarországon Élő Erdélyiek Találkozóját. Az esemény méltó módon kapcsolta össze a hitbéli elmélyülést, a kulturális örökség ápolását és a személyes találkozások örömét, így valóban az összetartozás ünnepévé vált.
A találkozó ünnepi istentisztelettel vette kezdetét, amelynek igei szolgálatát Ft. Csűry István, református lelkipásztor, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület korábbi püspöke végezte. Igehirdetésének középpontjában a Római levél 5. részének első öt verse állt, amely a hitből fakadó megigazulásról, a szenvedések formáló erejéről és a reménység bizonyosságáról szól. Az apostoli tanítás mélyen megérintette a jelenlévőket: rámutatott arra, hogy a megélt nehézségek nem értelmetlenek, hanem Isten kezében olyan eszközökké válhatnak, amelyek kitartást, kipróbált jellemet és végső soron rendíthetetlen reménységet formálnak bennünk. Ez az üzenet különösen is összecsengett a találkozó lelkületével, ahol a szétszórtság tapasztalata ellenére a közös hit és identitás ereje vált megtapasztalhatóvá.
Az igehirdetést követően Dr. Fazekasné Kummer Adél, református lelkipásztor vezetésével közös imádságban fordult a gyülekezet Istenhez, kérve áldását Krisztus egyházára és a magyar nemzet egészére. Az Úri imádság után Erdődi István, az Erdélyi Gyülekezet főgondnoka ünnepélyesen megnyitotta a találkozót, kiemelve annak jelentőségét a közösség életében.
A megnyitót követően a találkozó szignálja hangzott fel, majd Horváth László, színművész József Attila Kész a leltár című versének megrendítő előadásával teremtett mély, elgondolkodtató hangulatot. Ezt követően a Labdarózsa Együttes két egyházi énekkel szolgált, amelyek tovább emelték az alkalom ünnepélyességét és lelki mélységét. A résztvevőket ezt követően Dr. Fazekas István, az Erdélyi Gyülekezet vezető lelkipásztora köszöntötte.
Köszöntésében hangsúlyozta, hogy az ilyen találkozások nem csupán hagyományőrző alkalmak, hanem a lelki megújulás és a közösségi gyógyulás terei is. Rámutatott arra, hogy a történelmi törések és társadalmi megosztottság következtében egymástól eltávolodott magyar közösségek számára különösen nagy jelentősége van az ilyen együttléteknek. Ezek az alkalmak lehetőséget teremtenek arra, hogy a közös hit, az imádság és a kulturális örökség megélése által újra felfedezzük egymásban a testvért, és erősödjön a kölcsönös bizalom. A lelki közösségben megélt egység így nemcsak személyes, hanem nemzeti szinten is a megbékélés és az összetartozás útját készítheti elő.
A nap további részében gazdag és sokszínű program várta az egybegyűlteket. A nagyszínpadon elsőként a párkányi Szivárvány Együttes lépett fel, akik autentikus népzenei műsorukkal idézték meg az elcsatolt magyar tájak hangulatát. Előadásuk nemcsak zenei élményt nyújtott, hanem a hagyományok élő továbbadásának szépségét is megmutatta. Őket követte a Labdarózsa Együttes, akik lendületes és lélekemelő dalaikkal újabb közös élménybe vonták be a hallgatóságot.
Az ebédet élő zene kísérte, amely oldott, barátságos légkört teremtett. Az asztalok körül természetes módon bontakoztak ki a beszélgetések: régi ismerősök találtak újra egymásra, családi és közösségi történetek elevenedtek meg, miközben a jelenlévők megélhették az összetartozás örömét.
A délutáni programok már inkább az elmélyülésre és a személyes megszólítottságra helyezték a hangsúlyt. A Csender Levente íróval folytatott beszélgetés során betekintést nyerhetett a közönség az alkotói pálya indulásába, az írás belső folyamataiba és a művek mögött húzódó élettapasztalatokba. A beszélgetés elején Horváth László, színművész tolmácsolásában hangzott el egy novella, amely különleges irodalmi élményt adott a hallgatóságnak. A program végén kedves és megható pillanatként Csender Benedek hegedűjátékával erdélyi dallamok csendültek fel, mintegy személyes hidat képezve múlt és jelen között.
Ezt követően Kovács Sándor és Pál László zenés műsora következett, amelyhez Csender Benedek is csatlakozott. Közös muzsikálásuk bensőséges hangulatot teremtett, és egyben ráhangolta a közönséget a következő programra: Tövissi Mihály „Szeretem a magyar nótát” című kötetének bemutatójára.
A könyv különleges értéket képvisel, hiszen Tövissi Mihály több mint hét évtizedes gyűjtőmunkájának gyümölcse. A teljes nótagyűjtemény az Üveghegy Kiadó gondozásában jelent meg. A kötetet Dr. Véghelyi Balázs, irodalomtörténész, a kiadó igazgatója mutatta be, rávilágítva annak kulturális jelentőségére. A bemutatót követően Dr. Fazekas István beszélgetett a szerzővel, feltárva a gyűjtőmunka hátterét és személyes indíttatásait. A könyvbemutató különlegessége volt, hogy Tövissi Mihály maga is énekelt, a dalokat pedig Kovács Sándor és Pál László kísérte, így a közönség nemcsak hallhatott, hanem át is élhetett egy darabot a magyar nótakincs élő világából.
A nap végül közös énekléssel zárult, amelyben a résztvevők együtt adtak hangot mindannak, amit ez a nap jelentett számukra: hitet, reménységet, emlékezést és összetartozást.
A Magyarországon Élő Erdélyiek Találkozója így nemcsak esemény volt, hanem valódi lelki és kulturális ünnep. A közösen átélt pillanatok megerősítették: a közösség ereje, az egymás iránti nyitottság és a közös örökség tisztelete ma is képes hidakat építeni – emberek, nemzedékek és életutak között.
Sárréti Anita
