A mesterséges intelligencia a nyelvtanulás terén is hódít, viszont nem mindenkit képes helyettesíteni. Az MI kijavítja a hibákat, elmagyarázza a nyelvtant, gyakorolja a kiejtést, és éjjel kettőkor sem lesz türelmetlen. Mindezt ingyen. Az utóbbi években a mesterséges intelligencia csendben átvette mindazt, amit sok nyelvóra valójában nyújtott. A kérdést mindenki felteszi, de a legtöbben rosszul: nem az a kérdés, hogy kiváltja-e az MI a nyelvtanárokat és a nyelviskolákat, hanem az, hogy melyeket?!
– A mesterséges intelligencia nem a nyelvtanárt váltja ki, hanem a rossz nyelvórát. Ha valaki óránként körülbelül nyolcezer forintért felolvassa a tankönyvet, és kijavítja a házi feladatot, akkor már most versenyhátrányban van egy ingyenes alkalmazáshoz képest. Nem azzal van a baj, hogy ember, hanem azzal, hogy gépi munkát végez – mondja Dr. Tóth Alexandra, az ALX Nyelviskola alapítója.
Ugyanezt látja a nyelviskolák piacán is. Aki húsz fős csoportokba sorolja a tanulókat, és a haladás mérését a jelenléti ívre bízza, az szerinte nem az MI miatt fog eltűnni, csak az MI gyorsítja fel a folyamatot.
Ahol a gép megbukik
Van néhány terület, ahol az MI egyelőre nem kerül közel az emberi munkához, és éppen ezek azok a pontok, ahol a nyelvtanulók többsége elbukik. Egy chatbot bármikor elmagyarázza egy szó jelentését, de nem veszi észre, hogy a tanuló harmadszor kérdezi ugyanazt, és nem épít erre ismétlési rendszert. Nem szól annak, aki három hete nem nyitotta meg a tananyagot. És nem olvas kutatást arról, hogyan rögzít az emberi agy.
– Egy szó megtalálása és egy szó rögzítése két teljesen más művelet. Az elsőt az MI másodpercek alatt elvégzi. A másodikhoz módszertan kell, mert azt az agy szabja meg, nem a technológia – mondja az alapító. Az iskolában ezért minden hónapban átnézik a nyelvtanulási és agykutatási eredményeket, és ehhez igazítják a tananyagot.
Amit a legtöbb nyelviskola nem ad meg
A nyelviskolák tananyagot adnak, órarendet és tanárt, de azt nem tanítják meg, hogyan jut be, és hogyan marad bent a szó a fejben. A tanuló így nem a nyelvvel küszködik, hanem a saját memóriájával, és közben azt hiszi, hogy tehetségtelen.
– Mindenki a tananyagról beszél, pedig a tananyag a könnyebb fele. A nehéz az, hogy a tanuló több ezer szót fél év alatt tényleg el is raktározzon. Erre rendszer kell: mikor kell ismételni, milyen sorrendben, milyen kapcsolódással. Ha ez nincs, akkor valaki háromszor tanulja meg ugyanazt a szót, és harmadszorra adja fel – hangsúlyozza.
Az ALX Nyelviskola ALMT nevű módszere ezért nem a nyelvtannal kezdődik: az első szakasz memóriafejlesztés és tanulástechnika, és csak utána jön a nyelv. A szószedet személyre szabott, az ismétlés időzítve van, a szavak pedig képhez és történethez kapcsolódnak, nem listához. Ez az a rész, ami a legtöbb tanfolyamból teljesen kimarad, pedig a tanulás teljes időtartamát ez szabja meg.
Az iskola adatai szerint a tanulók így napi harminc és száz közötti új szót rögzítenek magolás nélkül. Eddig több mint ezerhatszáz tanítvány végezte el valamelyik tanfolyamukat, és a komplex B2 szintű nyelvvizsgára hat vagy nyolc hónap alatt készítenek fel.
A kérdés nem az MI, hanem a memória
– Az MI bármit megtalál, de nem rögzíti helyettünk. Egy szó nem attól lesz a tanulóé, hogy elmagyarázták neki, hanem attól, hogy a megfelelő pillanatban újra elő kell hívnia. Ezt a munkát nem lehet kiszervezni, viszont lehet rendszert adni hozzá. Ma ez az, amit egy nyelviskolának tényleg meg kell tanítania – foglalja össze Dr. Tóth Alexandra.
A mesterséges intelligencia tehát valóban kivált egy csomó nyelvtanárt és nyelviskolát: azokat, amelyek eddig sem adtak többet mint információt. Akik azt is megtanítják, hogyan rögzít az agy, azoknak ez a legjobb évtizede lesz.
Az ALX Nyelviskola tanfolyamai hat nyelven, kezdő szinttől felsőfokú nyelvvizsgáig érhetők el az alexanyelviskola.hu oldalon.
Sárréti Anita
