Kultúra

Felújítják a visegrádi várat a “Visegrád 700” kiemelt kormányzati programban

Újjászületik a visegrádi vár és környezete a most induló és 2035-ig tartó kiemelt kormányzati programban.

Eöry Dénes polgármester, Vitályos Eszter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára és Fodor Gergely, a programért is felelős kormánybiztos (b-j) a Visegrád 700 programról tartott sajtótájékoztatón a visegrádi Mátyás Király Múzeumban 2021. július 12-én.

Visegrád, 2021. július 12. Eöry Dénes polgármester, Vitályos Eszter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára és Fodor Gergely, a programért is felelős kormánybiztos (b-j) a Visegrád 700 programról tartott sajtótájékoztatón a visegrádi Mátyás Király Múzeumban 2021. július 12-én. Újjászületik a visegrádi vár és környezete a most induló és 2035-ig tartó kiemelt kormányzati programban. MTI/Mónus Márton

2035-re teljesen megújul a visegrádi vár és környezete. A már idén megkezdődő munkálatok során nemcsak a visegrádi fellegvárnál és a királyi palotánál, de az alsóvárban és a Salamon-toronynál, valamint a völgyzárófalnál és a vízibástyánál is rekonstruálják az épületek Mátyás király korabeli állapotát. A kormánybiztos beszélt a részletekről az Indexnek.
Fodor Gergely, a Budavári Palotanegyed és a Citadella megújításáért is felelős kormánybiztos az Indexnek elmondta, hogy Visegrádon évente több százezer látogató nézi meg a királyi palotát és a fellegvárat. Visegrádi vár és a királyi palota azonban nemcsak magyaroknak, hanem a közép-európai országok számára is fontos emlékhelynek számít, hiszen ez a város volt az 1335-ös királytalálkozó színhelye. A fontos történelmi esemény tiszteletére, melyen Károly Róbert magyar király meghívására, Luxemburgi János cseh király és Nagy Kázmér lengyel király vett részt, kapta a rekonstrukcióról szóló program a Visegrád 700 nevet.
A jelenlegi helyzetet méltatlannak nevezte a kormánybiztos:
Több, mint tíz éve akadoznak a régészeti feltárások és a helyreállítások. Omladozó, a látogatók előtt elzárt, feltáratlan területekbe botlunk a Fellegvárban, a Salamon-torony környékén, vagy a Dunához közeli királyi palotában is. Ezt a méltatlan állapotot szeretnénk orvosolni. Célunk, hogy a történelmi épületeket a hely szelleméhez méltó köntösbe öltöztessük, hasonló lendülettel, ahogy azt a Budavári Palota és a Citadella esetében is tesszük.
A rekonstrukció során a visegrádi vár és királyi palota legfényesebb korszakát, a Mátyás király korabeli állapotot szeretnék újra láthatóvá tenni.

A program elején a szakemberek elvégzik a hiteles történelmi rekonstrukciókhoz szükséges régészeti feltárásokat és a történeti kutatásokat. A tizenötödik századi állapot újrateremtésénél művészettörténész, történész és néprajzos szakemberek javaslatait is figyelembe veszik.
A rekonstruált épületekben helyet kapó kiállítások, múzeumi tartalmak kidolgozásában a Nemzeti Múzeum, illetve a Visegrádi Mátyás Király Múzeum szakemberei által összegyűjtött tudásbázisra is támaszkodnak.
Végső célként arra törekednek, hogy az épületek minél nagyobb részét építsék újjá a kutatások során felderített részletek alapján 2035-ig.
A Visegrád 700 programot, hasonlóan a Nemzeti Hauszmann Programhoz, több éves ciklusokra osztották. A munkákat a tervek szerint a királyi palotával kezdik. Először az északi részt rekonstruálják, majd teljesen berendezve adják át a nagyközönségnek. Hasonlóan szeretnének haladni a fellegvárnál, a Salamon-toronynál, az alsóvár többi épületénél, a völgyzárófal és a vízibástya rekonstrukciójánál is. Nagyon fontos, hogy a munkák során soha ne legyen az egész épületegyüttes elzárva a közönség elől.

Még szintén érdekelheti...