A Dunakeszi Civilek Baráti Köre a hazaszeretet és a magyarság együvé tartozásának gondolatától vezérelve, a 102 éve aláírt trianoni békediktátumra emlékezve csendes emlék-összejövetelt szervezett június 4-én a Dunakeszi-Gyártelepen lévő Országzászlónál.
Az Országgyűlés 2010. június 4-én foglalta határozatba a Nemzeti Összetartozás Napját. Kinyilvánították: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.
E mélyen szántó gondolattól vezérelve tartotta meg a baráti kör a megemlékezést. A Himnusz eléneklését követően Skripeczky István köszöntötte a jelen lévőket.
Elsőként Guttmann Vilmos mély átéléssel mondta el Marton Pál költő Égi ítélőszék című nagy hatású, drámai erejű költeményét, majd Arany Éva énekes elénekelte az ősi székely Himnuszt, valamint egy moldvai és gyimesi népdalt.
–102 évvel ezelőtt, egy számunkra vesztes világháború után a nagyhatalmak döntöttek a fejünk fölött és rákényszerítették Magyarországot a trianoni békediktátum aláírására – kezdte beszédét Nyíri Márton alpolgármester, a rendezvény szónoka. Majd így folytatta: – Diktátumnak nevezzük, bár sokszor szerződésként szerepelt akár történelemkönyvekben is. Ugyanis a szerződés két fél megegyezésén alapul, de Trianonra ez nem igaz, mert a vesztes feleket nem hívták tárgyaló asztalhoz, csupán egyszer kérték ki a magyar küldöttség véleményét, de azt sem vették figyelembe.
A továbbiakban történelemtanárként idézte fel a korabeli eseményeket a magyar történelem tükrében. Úgy vélte, hogy a Nemzeti Összetartozás Napjának az üzenete az, hogy valamiképp ki kell lépni a Trianon okozta depresszióból és legyen fontos a cselekvő hazaszeretet. Sajnos évtizedeken keresztül nem volt normális, a magyar érdekeket szem előtt tartó külpolitikája az országnak. Nézete szerint 2010 után változott a honi külpolitika, ugyanis elindult az érdekérvényesítés irányába. Ennek fontos állomása volt, amikor az Országgyűlés megadta a lehetőségét annak, hogy a határainkon kívül élő magyar testvéreink visszakapták magyar állampolgárságukat. Vagy éppen az a tény, amikor bevezették a Nemzeti Összetartozás Napját. Tanárként jó érzéssel tapasztalja, hogy a mostani történelem tankönyvek már külön foglalkoznak a határainkon túl élő magyarokkal, és az irodalomkönyvekben már fellelhetők a határainkon túl alkotó magyar írók, költők.
Emlékbeszédében Dallos Gyula Dunakeszi díszpolgára, örökös magyar díjlovagló bajnok, miniszteri biztos arról beszélt, hogy Trianonról szólva a magyar lélek összeszorul és a legnagyobb fájdalmat érzi. Nem felejthető el, beleégett az emberek tudatába. Egyebek mellett elmondta, hogy a napokban Ungváron járt, mert segítséget kértek a háborús területekről menekített lovak megsegítésére. Egy napon belül a bábolnai, a mezőhegyesi, a hortobágyi és a szilvásváradi ménesgazdaságok az anyagi és tárgyi segítséget megadták. Ez is az önzetlen segítségnyújtás és az összetartozás szép példája.
A beszédeket követően Vincze József költő, dalszerző saját gondolatait mondta el, majd Arany Évával közösen elénekelték a Honfoglalás című dalt. A program a Szózat eléneklésével fejeződött be.
A megemlékezésen jelen voltak Dobes Sándor és Kiss József, az Országzászló megalkotói.
A rendezvény keretében Kovács Ilona szervező szavaival és néma felállással emlékeztek meg a nemrég elhunyt László Mihályról, aki technikai közreműködőként feleségével, László Andrea énekessel közel tíz éven át gazdagították műsoraikkal a baráti kör rendezvényeit.
Katona M. István
A szerző felvételei
