Évről évre nő a szaloncukor, a karácsonyi időszak egyik legnépszerűbb szezonális termékének forgalma, és bár egyre többféle ízesítésben kapható, továbbra is a legkedveltebb íz a zselés, a marcipános, a kókuszos, a karamellás és a csokoládékrémes – közölte az MTI-vel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) pénteken.
A Magyar Édességgyártók Szövetségének adatai alapján azt írták, Magyarországon évente csaknem 3500 tonna szaloncukrot vásárolnak a fogyasztók, egy-egy háztartás átlagosan 1 kilogrammot.
Hozzátették, hogy a prémium termékek az elmúlt tíz évben különösen kedveltekké váltak, ugyanakkor a drágább édességek iránt idén kissé csökkenni látszik a kereslet. Megemlítették, hogy egy év alatt két nagyon fontos alapanyag, a cukor és a kakaó ára is több mint másfélszeresére nőtt, és ez begyűrűzik a szaloncukrok árába is. Mindamellett továbbra is keresettek a cukormentes, vegán és egyéb alternatív változatok – tették hozzá.
A szaloncukor gyártásához szükséges alapanyagokat jellemzően a világpiacról szerzik be a vállalkozások, annak ellenére, hogy több hazai gyártó kínálatában is szerepelnek egyes előállításhoz szükséges alapanyagok ( marcipán, cukor).
A NAK megjegyzi, hogy a hazai alapanyag-beszállítás alapvetően a gyümölcsökre és a feldolgozott termékekre korlátozódik, mert a belföldi gyártók mennyiség és ár alapján nem tudják teljesíteni a multinacionális gyártók igényeit.
A szaloncukrok ízesítése változatos, a civil kezdeményezésű Az Év Szaloncukra versenyre – melynek eredményhirdetése november 30-án lesz – a gyártók minden évben száznál több ízt neveznek be, egyebek közt olyan különlegeseket is, mint aranygaluskás, robbanócukros, vörösboros, aszalt szilvás marcipános. A termékek között már évekkel ezelőtt megjelentek a hozzáadott cukrot nem tartalmazó szaloncukrok is.
Bár eredetileg a szaloncukor külföldről érkezett Magyarországra, korábbi formájától annyira eltér, hogy hungarikumnak tekinthető a NAK szerint. A papírba csomagolt, eredetileg fondant, azaz cukorszirupból készült nyalánkság német közvetítéssel jutott el a történelmi Magyarországra, és vált népszerűvé egész területén a XIX. század végére.
