A Hit pajzsa díjra az idén Sebők Sándor fóti plébánost tartották érdemesnek a kommunizmus áldozatainak emléknapján.
A különleges esemény az Egyetemi Kisboldogasszony-templomban történt február 25-én. A Hit Pajzsa díjat Horváth Béla volt kisgazda politikus és az időközben elhunyt Gyurkovics Tibor író alapította 2002-ben. Azoknak a papoknak, szerzeteseknek kívántak emléket állítani, akik a kommunista diktatúra alatti időszakban is hűségesek maradtak hitükhöz. A díjat évente egy személy kaphatja.
Sebők Sándor atya hosszú életútja igencsak hányattatott volt a rendszerváltásig. Ő azonban minden zaklatások, ellenőrzések, fenyegetések ellenére töretlen hittel tette a dolgát. Különösen a fiatal korosztály számára szervezett az 1970-es évektől foglalkozásokat, hittanórákat, kirándulásokat, gitáros miséket. Ezek persze felfigyelt az elhárítás. Az atya nem csak őrizte a hitet, nagyszámú kamaszkorút tudott a hit számára megtartani, megtéríteni, akik aztán évekkel később már felnőttként, családosként is tartják tanításait templomi közösségekben, a világi életben.
Az ÁVH zaklatásait nem csak ő szenvedte el, magánál sokkal jobban féltette tanítványait, akiket szintén megfigyeltek, követtek, őrszobákba kísértek, kihallgatások, igazoltatások sorozatát, fenyegetéseket kellett elviselniük. A zaklatásokat felettesei úgy igyekeztek kivédeni, hogy rövid szolgálat után mindig más településre helyezték át. Így számos helyen megfordult és kezdte újra és újra a fiatalok bevonását, hittancsoportok kialakítását.
Kezdő káplánként Verőcén kezdte a szolgálatát, ahol a Dunakanyar egyházközségeiben ismerkedett meg szalézi rendbe tartozó hittársaival, akiktől sokat tanult. Akkor került kapcsolatba Sillye Jenővel, aki gitárral kísért vallásos dalokat szerzett, s segítségével az 1970-es években híressé váltak a gitáros szentmisék. A fiatalok messzi vidékekről is eljártak a gitáros misékre, Kismarosra, majd Nagymarosra. Verőcén több mint 40-en jártak ifjúsági hittancsoportjába. A fiatalok lelki gondozását a rendszer akadályozása ellenére folytatta. Sűrűn előfordult, hogy kutyás rendőrök igazoltatták a templomból kijövő gyerekeket.
Amikor már nagyon szorult a hurok, áthelyezték Abonyba, majd Csongrádra, később Lajosmizsére, Zagyvarékasra, nehogy elmélyüljön a kapcsolat a lelki vezetők és a helyiek között. Hittanórái, zenés teológiai alkalmai nagy népszerűségnek örvendtek a fiatalok, de még a felnőttek körében is. Lajosmizsén „lelki nagyüzem” működött, összesen 470 hittanossal, öt tanyasi és négy falusi iskolából. Az Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) Sándor atyát ismét áthelyeztette. Később Újpestre került, ahol már sikerült 9 évet egyhuzamban eltöltenie.
Végül Fóton kötött ki 1986-ban. Ez lett vándorszolgálatának végállomása, ahol már 38 éve plébános. Itt az Ybl Miklós által tervezett, s 1855-ben felszentelt Szeplőtelen Fogantatás templom plébánosa lett. A világhírű, műemlék templomot, amelyben Liszt Ferenc is többször orgonált, nem csak mutogatni érdemes. Sándor atyának köszönhetően itt pezsgő hitélet zajlik. Működik a regnumi csoport, van jó hírű, katolikus óvoda, korábban ökumenikus, ma már katolikus 12 évfolyamos iskola, saját egyházi kórus, gitáros zenekar kórussal, korcsoportok szerinti hittancsoportok, Baba-Mama Klub (ez volt az első az országban), cursillo csoportok, nyári táborozások, közös disznóvágás, férfi sátor, jegyes oktatás, egyetemista kiscsoportok számára lelkigyakorlatok. E tevékenységek fókuszában a házasság és a család áll, tehát ugyancsak élő az egyházközség!
Visszaemlékezve kifejtette, hogy az ÁVH-nak „köszönhetően” a sok áthelyezéssel – melyben több sorstársa is osztozott – sikerült „megfertőzniük” szinte az egész országot!
Magát így jellemezte: „Nem voltam hős, nem voltam gyáva”. Sebők Sándor atya, a következő köszönettel foglalta össze életútját: „Köszönöm, Uram, hogy használtál!”
A díjátadó ünnepségen a Don Bosco Ének- és Zenekar szolgált, előadták többek közt Kodály Zoltán Magyar miséjét is!
Az ünnepi beszédet dr. Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium miniszterhelyettese mondta. A méltatást dr. Bábel Balázs Kalocsa-kecskeméti érsektől hallottuk, aki egyben a díjátadás előtti misét is bemutatta a zsúfolásig megtelt templomban. Dr. Marton Zsolt, váci megyéspüspök sajnálatos balesete miatt nem tudott személyesen jelen lenni, de az alkalommal kapcsolatos gondolatait írásba foglalta, melyet dr. Varga Lajos segédpüspök olvasott föl.
Windhager Károly
Fotó: Thaler Tamás/Magyar Kurir
