Az előző lapszámban közölt beszélgetésünket azzal fejeztük be Nyíri Márton alpolgármesterrel, hogy majd legközelebb folytatjuk, mivel számos témát érinthettünk volna még a riportban. Nos, hol is hagytuk abba?
Leginkább az éppen aktuális témáknál: az április 13-ára meghirdetett Dunakeszi Önkéntes Köztisztasági Nap előkészületei javában folynak (lapunk megjelenésével egy időben. a szerk.). Kijelöljük azt a 10-12 területet, amit közösen, összefogással meg fogunk tisztítani. Már számosan jelentkeztek az akcióra, de továbbra is várjuk az önkéntesek jelentkezését a e-mail címre. Több dunakeszi áruház is bejelentkezett már, hogy eszközökkel támogassák az akciót.
Milyen tavaszi környezetvédelmi programok várhatóak még?
Évekre visszanyúló hagyomány a „Tiszta udvar, rendes ház” és a „Zöld balkon” program. Emlékszem, először még megjegyzést is kaptunk, hogy felelevenítünk egy „komcsi szokást”, hiszen ennek az elismerésnek az előképét sokan a kádári időkből ismerték. Azonban mi úgy gondoljuk – és hangsúlyozzuk – hogy a szép, rendezett, zöld városkép közös felelősségünk, és mindenképpen szerettük volna elismerni olyan lakótársaink erőfeszítéseit, akik maguk is hozzájárulnak ehhez. Végül igazunk lett, a program népszerűségét pedig mutatja, hogy azóta több, mint 200 ingatlantulajdonos kapta meg az elismerő táblát. Idén márciustól indult a program, és az első díjazott rendhagyó módon a lakótelepről kapott elismerést, név szerint Geresi Zoli bácsi, aki a panelek tövébe varázsolt egy nagyon mutatós kis előkertet. (A pályázati feltételek és a program részletei: www.dunakeszi.hu , az oldal keresőjébe írják be: tiszta udvar, rendes ház).
Szó esett a múltkor a környezeti nevelésről, edukációról.
Igen, ezt is fontosnak tartjuk. Látni kell, hogy hiába építünk ki egy rendszert infrastrukturális és logisztikai fejlesztésekkel, úgy mint ÖKO-udvar, házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés, zöldhulladék gyűjtés, zöldterület fejlesztés, stb., ha mellette nem zajlik edukáció és tájékoztatás. Ennek egyik eleme a gyerekek kreativitását megcélzó, szintén évekre visszanyúló „Víz világnapja” alkotói pályázat. Kifejezetten azzal a céllal írjuk ki, hogy a legfiatalabb generációban is tudatosuljon: környezetünk közös érték, erre figyelni, vigyázni közös felelősség! Az első évben még csak 100 körüli pályázó volt, tavaly azonban már több, mint 700 alkotás érkezett be. Jó látni, hogy az óvodákban, iskolákban megmozgatja a gyerekek fantáziáját, és idén megpróbáljuk bevonni a gimnazista korosztályt is.
Legutóbbi beszélgetésünk óta új fejlesztések is történtek, például a játszóterek tekintetében.
A gondolkodásunkat a következő két pillér határozza meg: igyekszünk mindenhol védeni, helyreállítani a természetes környezeti értékeket. Vagyis ne papíron legyen valami zöldterület, hanem valós zöldterületi funkciót is kapjon. Nagyon jó példa erre a Kiscsurgó völgyének rehabilitációja: ez évtizedekig egy elhanyagolt terület volt, ami besorolását tekintve zöldterület volt ugyan, de mivel nem volt megfelelően kezelve, megjelent itt az illegális hulladéklerakás, a növényzet elburjánzása, elgazosodása. Ebből profi tervezés után – ami Tóth Eszter városi főkertész kreativitását és hozzáértését dicséri – lett egy gyönyörű, gondozott, pihenésre és sétára is alkalmas gyönyörű, valódi természeti érték. Számos közpark, pihenőpark újult meg: többek között az Aradi vértanúk tere, a Március 15-e tér, vagy az 56-os kegyeleti park és környéke.
A másik pillér, hogy aktivitásra, testmozgásra alkalmas területeket hozzunk létre, egészséges, zöld környezetben: ilyenek a szabadtéri fitnesz-parkok (P.l.: Malomárok, Tompa Mihály utca), vagy éppen a játszóterek. Az elmúlt két hétben három játszótér fejlesztést adtunk át, az Ordass Lajos parkban, a Szent István parkban és a Kazinczy-Tompa Mihály utcai játszótéren, és még számos helyen van folyamatban fejlesztés. Fontos számunkra, hogy Dunakeszi lakói egészséges, ugyanakkor élménygazdag környezetben tölthessék szabadidejüket, ezért nincs fejlesztés zöldterület-fejlesztés nélkül.
Értékelik a dunakesziek ezt a törekvést?
Lakóközösségünk egyre tudatosabb. Úgy a szelektív hulladékgyűjtésben, mint a város fásításában együttműködőek. Múltkor beszéltünk arról, hogy a rendszerváltás óta a legnagyobb fásítási program zajlik Dunakeszin. Lakossági igényekre is rengeteg fát telepítünk. Itt is valós igényekre reagálunk, és egyetlen faiskola sem képes egyszerre kiszolgálni az igényeket. De nagy az érdeklődés az esővíz gyűjtő programra is, amit Szabó József képviselő úr indított el. A tudatos vízgazdálkodás felé ez is egy fontos lépés. Az önkormányzat anyagilag is hozzájárul ahhoz, hogy aki szeretne, hozzájusson esővízgyűjtő tartályokhoz.
Vannak azonban olyan problémák is, amelyeket napi szinten kezelni kell.
Igen, ilyen is akad. Az elmúlt időszakban két jelentősebb illegális hulladéklerakás is történt városunkban. Ez azért bosszantó, mert ezen a területen is sikerült jelentős eredményeket elérni az elmúlt években, hiszen több mint 100 helyen számoltunk fel illegális hulladéklerakást Dunakeszin. De tudjuk, hogy itt nincs megállás a küzdelemben, a káros jelenség ellen folyamatosan harcolni kell. Ezért megerősítjük és hatékonyabbá tesszük a közterület-felügyeletet, a külterületek ellenőrzését, és zéró toleranciát alkalmazunk az illegális lerakókkal szemben. (Zárójelben jegyzem meg: ezek többsége nem dunakeszi lakos, hanem más településekről hozzák ide a hulladékot, ami a pofátlanság teteje.) Az országos jogszabályokban is történt kedvező változás az elmúlt időszakban: az illegális lerakás Btk.-ba ütköző, akár szabadságvesztéssel büntethető cselekmény lett. Ezt ki is fogjuk használni, minden esetben feljelentést teszünk, illetve az illetékes kormányhivatal környezetvédelmi osztályát is értesítjük ezekről az esetekről. Végre pár tízezer forintos büntetés helyett sokat kockáztat, aki ilyesmire adja a fejét.
