Átfogó helyzetértékelést adott a Belügyminisztérium munkájáról, eredményeiről és jövőbeni terveiről Pintér Sándor belügyminiszter az aszódi Polgári Esten, majd a megjelentek és a sajtó minden kérdésére válaszolt, noha az RTL és a Telex kifogással élt, és pontosították kérdésüket.
Kiemelt médiaérdeklődés mellett zajlott csütörtökön este az aszódi Polgári Est, melyen Győrfiné Hajdú Szilvia, a város polgármestere, Rétvári Bence, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője valamint Pintér Sándor belügyminiszter vett részt.
A tárcavezető a közbiztonságtól a határvédelemen és a kábítószer-ellenes fellépésen át az egészségügyig és az oktatásig sorra vette a minisztérium alá tartozó területeket, hangsúlyozva: a sikerek közösek, azok az állampolgárok közreműködésével valósultak meg.
„Sikerrel is lehet választást nyerni”
Beszéde elején a miniszter visszautasította azt az állítást, hogy választást csak problémák felvetésével lehet nyerni. „Én ebben nem hiszek” – fogalmazott, majd hozzátette: a Belügyminisztérium eredményeit a magyar társadalommal közösen érték el, hiszen az államigazgatás működtetéséhez minden állampolgár hozzájárul.
Részletesen ismertette a tárca szerteágazó feladatait: a közbiztonság és rendvédelem területén a rendőrség, a katasztrófavédelem, a tűzoltóság, a büntetés-végrehajtás, a terrorelhárítás és a belső elhárítás tartozik ide; emellett a társadalmi felzárkóztatás, a szociális felelősség, a fogyatékosságügy, a közfoglalkoztatás, valamint az egészségügy és az oktatás is a minisztérium irányítása alá került.
A működés alapelveiként a szervezettséget és a fegyelmet nevezte meg, kiemelve a pontos végrehajtást, a hatékonyságot és a tisztességes bérezést. Említést tett a pedagógus- és orvosbéremelésekről, valamint a fegyveres testületek számára kifizetett „fegyverpénzről” is.
Kábítószer-ellenes fellépés: új jogi megközelítés
A miniszter külön fejezetet szentelt a kábítószer elleni küzdelemnek, amelyet a kormány tavaly februárban kiemelt feladatként jelölt meg. Az amfetamin pusztító hatásait bemutató nemzetközi példákon keresztül érzékeltette: a pszichoaktív szerek súlyos, maradandó károsodásokat okoznak.
Nemzetközi kitekintésében rámutatott: 37 országban enyhébb büntetés jár a kábítószerekért, miközben Hollandiában és Bécsben gyakorlatilag legálisan hozzáférhető a kannabisz, Németországban pedig 500 fős klubokban engedélyezett a termesztés. Ezzel szemben – mondta – Magyarország elutasítja ezt az irányt, mivel a tapasztalatok szerint a liberalizáció szervezett bűnözést, bandaháborúkat eredményez.
Hazai szinten a legnagyobb veszélyt az új pszichoaktív szerek – „kristály”, „krokodil” – terjedésében látja, amelyek az alkoholnál is olcsóbbak, és elsősorban a szegényebb rétegeket érintik. Felhívta a figyelmet arra is: a legelesettebbek akár patkányméregből is előállítanak bódító hatású szereket.
A kormány ezért szakított a korábbi, vegyi összetételen alapuló szabályozással. Az új jogi megközelítés nem az anyag képletét, hanem a pszichotróp célt és hatást tekinti irányadónak. Ez európai szinten is egyedülálló – hangsúlyozta.
Szigorításként 72 órás őrizet rendelhető el agresszív, ön- és közveszélyes állapotban lévő személyeknél; bevezették a vagyonelkobzást a dílereknél, valamint a kábítószer-kereskedelmet folytató üzlethelyiségek bezárását. 2025. március 1-jétől tízezer eljárást indítottak, öt tonna kábítószert foglaltak le, 632 terjesztő előzetes letartóztatásban van, és kétmilliárd forintnyi vagyont vontak el.
A térségre is kitért: Domonyban öt dílert fogtak el több hónapos nyomozás után, az aszódi térségben 19 akcióban 22 főt állítottak elő.
Pintér Sándor szerint Magyarország közrendje kiegyensúlyozott. Nemzetközi felmérések alapján az ország a világ 14. legbiztonságosabb állama, az utazási biztonsági indexen a 10. helyen áll. Hangsúlyozta: Magyarországon nincsenek „no-go zónák”, ami gazdasági és befektetési előnyt is jelent.
A határvédelemről szólva elmondta: Magyarország a schengeni szabályokat tartja be, még akkor is, ha ez napi egymillió eurós költséget jelent. 2015-ben 394 ezer illegális belépési kísérlet történt, 2022-ben újabb hullám érkezett, ám 2024–25-re jelentősen csökkent a nyomás. 2021–22-ben mintegy 1200, illetve 2000 embercsempészt fogtak el.
A Genfi Egyezmény betartását hangsúlyozva kiemelte: az Ukrajnából érkezők számára biztosítják az oktatást, egészségügyi ellátást és – szükség esetén – a közfoglalkoztatást is.
Bűnügyi statisztikák: jelentős csökkenés
2010-ben 428 ezer bűncselekményt regisztráltak, 2025-ben 178 ezret – sorolta. A felderítési arány 46 százalékról 72 százalékra nőtt. A választókerületben 2010-hez képest 36 százalékkal csökkent a bűncselekmények száma; a lopások 58, a lakásbetörések 65 százalékkal estek vissza. Aszódon tavaly 106 bűncselekmény történt, ami 38 százalékos csökkenés 2010-hez viszonyítva.
A rendőrségbe vetett bizalom magas: a tűzoltók, rendőrök és bírák vezetik a közbizalmi listát. Az önkormányzatok 89, az iskolaigazgatók 91, a szülők 78 százaléka elégedett a rendőrség munkájával.
Egészségügy: a beteg az első
Az egészségügy átalakításáról szólva kijelentette: a fókusz a betegek érdeke. A hálapénzt bűncselekménnyé tették; több mint 200 orvos ellen indult eljárás. A visszaélések visszaszorítására példaként említett egy 3,5 milliárd forintos jogosulatlan bevételt feltáró ügyet.
Kiemelte az EESZT-rendszert, amelyben minden orvos-beteg találkozó rögzítésre kerül, valamint az EgészségAblak applikációt, az online időpontfoglalást (eddig 50 millió publikált időpont), a várólisták csökkentését célzó 26 milliárd forintos CT–MR fejlesztést és a mobil diagnosztikai egységeket. Kitért arra is, hogy a Váci Jávorszky Ödön Kórházban az ú CT is a végleges helyére kerül a felújítást követően, de addig is mobil CT segítségével dolgoznak az orvosok. Rétvári Bence megerősítette, hogy hamarosan elkészülnek a felújítás keretében azzal a helyiséggel, ahová az új CT kerül.
A mesterséges intelligenciát három területen tesztelik: vastagbélrák, méhnyakrák és tüdőrák diagnosztikájában. Megújult a mentőszolgálat: Aszódon 2024. február 1-je óta működik az új ügyeleti rendszer, eddig 3228 esetet láttak el. Mobil EKG, központi stroke-diagnosztika és szakápolói tehermentesítés segíti a gyorsabb ellátást.
Az orvosbérek az átlagbérhez képest 4,84 százalékos növekményt jelentenek – tette hozzá Pintér Sándor.
Oktatás: béremelés, digitalizáció, kompetenciamérés
Az oktatás átvételekor tapasztalt tiltakozásokra utalva elmondta: a pedagógusbéreket a diplomás átlagbér 80 százalékára emelték, ami 2026-ra 950 ezer forintos átlagbért jelent. Cserébe heti 24 tanórát, valamint az általános iskolákban 17 óráig tartó felügyeletet várnak el.
Bevezették a kiterjesztett kompetenciamérést hat évfolyamon, online formában, a nemzetközi – köztük PISA – elvárásokhoz igazodva. 579 ezer notebookot osztottak ki, minden tankönyv digitálisan is elérhető, a KRÉTA rendszert naponta hárommillióan használják.
Új olvasási minimumprogram indult a funkcionális analfabetizmus visszaszorítására. A minisztérium közvetlen kérdőíves egyeztetést folytat az intézményvezetőkkel és pedagógusokkal; mára az igazgatók 90 százaléka válaszol.
Másfél milliárd forint Aszódnak
A miniszter a rendezvény végén bejelentette: a lezárult pályázatok eredményeként mintegy másfél milliárd forint – pontosabban 1 milliárd 523 millió forint – fejlesztési forrás jut Aszódnak.
„Kérem, költsék jó célra” – zárta beszédét Pintér Sándor, hangsúlyozva: a rend, a jog és a szervezettség a fejlődés alapja.
Az aszódi Polgári Est hivatalos programját követően a belügyminiszter a hallgatóság és a sajtó valamennyi felvetésére reagált. A kérdések az Aszódi Javítóintézet jövőjétől a pedagógusbéreken és az egészségügyi ellátáson át a NATO-tagságig és a választások biztonságáig íveltek. A miniszter – saját megfogalmazása szerint – „nem félórás” egyeztetésben gondolkodik: minden kérdést kész megvitatni, amíg arra igény van.
Aszódi Javító Intézet: „Önökre szükség van”
A jelenlévők közül többen az intézet sorsáról, profiljáról és a dolgozók jövőjéről érdeklődtek. A 141 éves, patinás intézmény múltját felidézve Pintér Sándor hangsúlyozta: az Aszódi Javító Intézet fennmarad, még ha bizonyos szakmai specializációk változhatnak is.
„Egyértelmű számomra, hogy önökre szükség van” – fogalmazott, majd jelezte: a minisztérium illetékeseivel részletes szakmai egyeztetésre is sor kerül, időkorlát nélkül.
Az est keretében az intézet igazgatója átadta a miniszternek az intézmény első 135 évét feldolgozó kötetet. Pintér Sándor megköszönte a munkát, és ígéretet tett a könyv elolvasására.
Ukrajna és a biztonsági kérdések
Valaki azt kérdezte, hogy számítani lehet-e fegyveres incidensre Ukrajna irányából. A belügyminiszter válasza rövid és egyértelmű volt:
Magyarország NATO-tagállam, Ukrajna pedig – meggyőződése szerint – nem támadna meg egy NATO-országot. Ugyanakkor hozzátette: amennyiben nem állami szereplők próbálkoznának bármilyen jogellenes cselekménnyel, arra a hatóságok felkészültek.
Egy másik sajtókérdés az energetikai infrastruktúra esetleges fenyegetettségére és a NATO-partnerekkel való egyeztetésre vonatkozott. Pintér Sándor hangsúlyozta: a katonai kérdések megítélése honvédelmi kompetencia, nem rendőrségi. „Készülj a legrosszabbra és bízd a legjobbra” – fogalmazott, jelezve, hogy az állam a szükséges biztonsági felkészültséggel rendelkezik.
Egészségügy: helyi aggodalmak az SZTK-ban
Helyi kérdés érkezett az aszódi járóbeteg-rendelő tüdőgondozójának jövőjéről. Az aggódó lakosok – különösen az idősek – attól tartanak, hogy orvoshiány miatt megszűnhet az ellátás.
A miniszter jelezte: a cél az, hogy a szolgáltatás helyben megmaradjon. A polgármester hozzátette, hogy a következő héten tárgyal a főigazgatósággal a szolgáltatások bővítéséről, valamint az épület műszaki állapotáról is. Rétvári Bence ehhez hozzátette, hogy az épület tetőszerkezetének állapotáról, javítási lehetőségeiről fog tárgyalásokat folytatni.
Pedagógusbérek: számok és elszámolás
Kérdés érkezett arra vonatkozóan is, mennyit keres ma egy pedagógus, és mennyi volt a béremelés előtti átlag.
Pintér Sándor megerősítette: az átlagbér jelenleg mintegy 960 ezer forint, ami a diplomás átlagbér 80 százalékát jelenti. Hangsúlyozta, hogy az Európai Unió felé is pontos elszámolás történik, a vállalásokat teljesíteni fogják. A hátrányos helyzetű diákokat oktatók 10–20 százalékos pótlékban részesülnek.
Egy friss diplomás közgazdász arra kérdezett rá, a minisztériumi döntések inkább adatokon, tapasztalaton vagy vezetői intuíciókon alapulnak-e.
A belügyminiszter világossá tette: nála az első a szám és a tény. Ezt követi a tapasztalat, majd a szakértői előkészítés. „A döntést én hozom, de az előkészítést a szakemberek végzik” – fogalmazott. Hozzátette: pusztán intuíció alapján még nem hozott döntést pályafutása során. „Kivéve, amikor megnősültem” – tette hozzá humorosan, majd kiegészítette azzal, hogy ötven éve házas, és hét unokája van.
Rendőrségi vizsgálat a Szőlő utcai ügyben
Sajtókérdés érkezett a Szőlő utcai javítóintézet ügyében indított rendőrségi belső vizsgálatról. A miniszter közölte: a vizsgálat lezárás előtt áll, és nem tárt fel rendőri mulasztást. Az ügyészség párhuzamos eljárása miatt a jelentést egyelőre nem hozzák nyilvánosságra; ha az ügyészség új körülményt talál, azt figyelembe veszik.
Kórházban hagyott csecsemők
A Telex kórházban hagyott újszülöttek ügyében feltett kérdésére a miniszter hangsúlyozta: a problémát a kormány megoldja, még ha nem is az állam felelőssége a gyermekek sorsának ilyen alakulása. Pintér Sándor részletesen ismertette a kapacitásbővítési lépéseket is. Elmondta, hogy Miskolcon új gyermekotthont adtak át, valamint Karcagon is létesült új intézmény. Emellett folyamatban van egy további, teljes körűen új – vagy átfogóan felújított – intézmény létrehozása.
A cél egyértelmű: olyan férőhely-kapacitás kiépítése, amely garantálja, hogy minden kórházban hagyott újszülött számára azonnal biztosított legyen az elhelyezés.
„Ahány gyermek születik, és a szülei a kórházban hagyják, valamennyi gyermeknek legyen helye” – fogalmazott, hozzátéve: A legfontosabb számunkra a probléma megoldása.”
Arra a kérdésre, hogy a következő ciklusban milyen szerepet vállalna, Pintér Sándor egyértelműen fogalmazott: a kormány összetételéről a miniszterelnök dönt. Emlékeztetett, hogy pályafutása során változó portfóliók tartoztak hozzá, a rendészettől az építésügyön át a sportig. „Arra vagyok büszke, hogy minden területen tudtunk fejlődést elérni” – mondta.
A választások esetleges utóéletére vonatkozó kérdésre válaszolva a miniszter felidézte: már 1991-ben megfogalmazták, hogy a választás a demokrácia ünnepe. E napon a rendőrök fehér ingben, ünnepi egyenruhában, fegyvertelenül teljesítenek szolgálatot.
„Ez ünnep, mert mindenki a saját sorsáról dönthet” – fogalmazott, és arra kérte az állampolgárokat, hogy így tekintsenek a választás napjára.
Az RTL kérdése, amely a cigányság helyzetére és a leszakadt települések felemelésére vonatkozott lehetőséget adott Pintér Sándor számára, hogy átfogó képet adjon a kormány felzárkóztatási politikájáról. A miniszter válaszában nem általánosságokban beszélt, hanem konkrét intézkedéseket és programokat sorolt fel.
Mint fogalmazott, korábban a kormányzati gyakorlat jellemzően abban merült ki, hogy jogszabályokban sorolták fel a hátrányos helyzetű, majd a többszörösen hátrányos helyzetű településeket. Ezek a kategóriák rögzítették a problémát, ám állítása szerint valódi változást nem hoztak. Ezzel szemben az általa képviselt modell nem egyszerre kívánta „megmenteni” az összes leszakadó térséget. „Egy mamutot nem lehet egyszerre lenyelni” – mondta. A stratégia lényege az volt, hogy fókuszáltan, lépésről lépésre avatkozzanak be.
300 település – célzott program
A miniszter elmondása szerint a kormány a Magyar Máltai Szeretetszolgálat bevonásával 300 települést jelölt ki, amelyek a leginkább leszakadt térségek közé tartoznak. A program vezetésében kulcsszerepet játszott Vecsei Miklós, akivel közösen dolgozták ki a beavatkozási modellt.
A kiindulópont három alappillérre épült: munka, közbiztonság, energia és alapinfrastruktúra. Az első döntés – a miniszter szavai szerint – az volt, hogy „mindenkinek munkájának kell lennie”. Ahol a versenypiaci foglalkoztatás nem volt reális, ott a közfoglalkoztatás eszközével biztosították a munkalehetőséget. Pintér Sándor hangsúlyozta: a munka nem pusztán jövedelmet jelent, hanem életformát, napi ritmust, felelősséget és önbecsülést. Ha valaki dolgozik, „ugyanúgy fog élni, mint más állampolgár”. A második pillér a közrend megerősítése volt. A programban részt vevő településeken – az ott élők kérésére és hozzájárulásával – térfigyelő kamerarendszereket telepítettek, és megerősítették a rendőri jelenlétet. A miniszter szerint a biztonság hiánya önmagában is gátja a fejlődésnek. A rend helyreállítása nélkül sem gazdasági, sem társadalmi felemelkedés nem képzelhető el.
A program nem kizárólag állami eszközökkel működik. Pintér Sándor elmondta, hogy valamennyi bejegyzett egyház csatlakozott a kezdeményezéshez, településenként vállalva támogatói szerepet. A segítség nem csupán lelki vagy közösségi jellegű volt, hanem gyakorlati és gazdasági támogatást is jelentett. Külön kitért az energetikai fejlesztésekre. Huszonkét településen napelemhálózatot hoztak létre, amelyhez előrefizetős villanyórák kapcsolódnak. A rendszer lényege: minden háztartás annyi áramhoz jut, amennyit előre kifizet, ráadásul az állami szolgáltatásnál kedvezőbb áron. Közlése szerint ez egyszerre teremtett kiszámítható energiaellátást és pénzügyi fegyelmet.
„Így volt munkája, volt közbiztonsága, volt energiája” – összegezte.
Korai fejlesztés: Biztos Kezdet Gyermekházak
A hosszú távú eredmények kulcsa a gyermekek korai fejlesztése. A program keretében több településen létrehozták a Biztos Kezdet Gyermekházakat, ahol szakemberek foglalkoznak a kisgyermekekkel és családjaikkal. A cél, hogy a hátrányok ne az iskolában rögzüljenek, hanem már óvodáskor előtt csökkenjenek – mutatott rá.
Sport és kultúra: közösségi keretek
A miniszter szerint a felzárkóztatás nem merülhet ki a gazdasági intézkedésekben. A program részeként közel hatvan műfüves, kivilágított sportpályát építettek. A gyerekek futballoznak, tornáznak, önvédelmet tanulnak – fiúk és lányok egyaránt. Pintér Sándor válaszában rámutatott, hogy a sport és a zene rendszert és célt ad a mindennapoknak.
Mérhető eredmények
Pintér Sándor konkrét mutatókat is említett:
- csökkent az iskolaelhagyók száma,
- nőtt az érettségizettek aránya,
- jelenleg 22 felsőoktatásban tanuló fiatal származik ezekből a településekből.
Forrás: vaconline.hu/Gerzsenyi-Raczkó Tímea
