Bechtel Helga grafikusművész dunakeszi iskolagalériabeli tárlatának története 2025-ben kezdődött, amikor Szántói Krisztián grafikusművész-illusztrátort tíz év óta harmadszor kértem fel kiállításra, de újra meg újra elhárította a lehetőséget. Tavaly sem sietett a válasszal, végül felesége bíztatására hivatkozva igent mondott. Ekkor ismertük meg Bechtel Helgát és kettőjük Isten vezérelte, sorsfordító találkozásának romantikus történetét.
A képzőművészet, a teremtő alkotás lett a két bonyhádi grafikusművész tekintetét egymásra nyitó varázslat. Kölcsönösen ható inspirációs közegben élnek, építve, gazdagítva nagyon különböző világukat, amely csak az ő közvetítésükkel létezik számunkra.
Helgát vonzza „minden, ami fantasztikus”, vagy általa azzá tehető. Könnyed természetességgel születnek grafikai lapjain a tudatalattijából előhívott, fantázia szülte lények: Az ember alkotta apró tárgyakkal, töltőtoll heggyel, kulcsokkal, csavarokkal felékesített, igazi szarvas aganccsal, ötujjú kézben végződő csáppal újrateremtett nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) hím példánya, mely tökéletes formai és szerkezeti harmónia, grafikai szépsége egyenrangú természetben élő, a Művésznőt megihlető eredetijével. Ophélia, a pillangó kitárt szárnyának ívelő vonalára hajló, halálba készülő, nyitott szemű nőalak nem szerelmi drámájával, hanem szépségével ejt rabul bennünket.
Helga teremtő fantáziájának egyik legszebb példája a bumfordi, gyíkfejű, ágak, gyökerek kusza rendjéből szőtt, állattá átlényegült, megtestesült Erdő, aki az ölelésében ringatott parányi emberkét figyeli, szelíd, rácsodálkozó szemmel. Bizarr, ugyanakkor szeretetteljes társítás a tetovált karú, karmos emberkézzel könyvespolcot ölelő sárkány Helga szívéből elővarázsolt figurája.
Külön fejezet a kiállítás címét (Megint madár) adó, megszemélyesített, természethű precizitással és tökéletességgel megrajzolt madarak sorozat. A betört ablak üvegcserepein egyensúlyozó feketerigó, az ember testű, pöttyös szoknyás, nőnek öltözött szarka vagány mozdulata, a Borbély Szilárd: Kafka fia című regényéhez készült illusztrációkban felbukkanó, lélekkel gazdagított csóka. Bechtel Helga ez utóbbi munkája a 2023-as III. Budapesti Illusztrációs Fesztiválon rangos elismerésben részesült, I. helyezett lett. Munkáira jellemző az egyedi, kifejező látásmód, amely a hagyományos technikákat részesíti előnyben a tisztán digitális megoldásokkal szemben. Gyakran dolgozik golyóstollal, finom vonalakkal és részletgazdag textúrákkal. „Nekem a toll és a téma ad magabiztosságot. Mindig ugyanaz a fekete golyóstoll, alatta akármilyen papír”– vallja a Művésznő. E hétköznapi, egyszerűnek tűnő, ugyanakkor könyörtelen technika nem hagy lehetőséget a mellébeszélésre. Javítani nem lehet, csak újrakezdeni. Bár digitális felületeken is megjelennek Bechtel Helga munkái, hitvallása szerint a kézi rajzolásnak kiemelt létjogosultsága van a modern művészetben, ezért kiemelt jelentősége van a rajzolásnak és a rajztanításnak is.
Rajztanárként maga is vallja, hogy a rajzolás többet jelent művészi alkotások létrehozásánál. A vizualitás egész életünkben segít eligazodni a világban, és ez ma különösen fontos, amikor képek, azaz vizuális jelek, jelrendszerek tömkelege árad felénk a monitorokról, telefonokról, képernyőkről, és manipulálja gondolkodásunkat, érzéseinket.
A tárlatot Szunyoghy András grafikusművész, illusztrátor, rajztanár, Újpest Díszpolgára nyitotta meg, akinek művészi teljesítménye világhírű. Ennek kézzel fogható, örök érvényű bizonyítéka, húsz kötetnyi, több, mint húsz nyelvre lefordított képzőművészeti és rajzpedagógiai albuma, valamint a Műcsarnokban, 2025-ben megrendezett Anatómia című, – vizuálisan szinte felfoghatatlan, magas színvonalú és nagyságrendű életmű kiállítása volt. Szunyoghy Andrásnak, a grafika Nagymesterének jelenléte, őszinte, elismerő szavai igazolták Bechtel Helga hitvallását a művészet, a rajzolás és a rajztanítás semmivel sem pótolható értékéről és fontosságáról.
A kiállítás megnyitón közreműködők: a Kőrösi Táncegyüttes csoportjai, a Napraforgók, a Nap és Hold táncosai iskolánk virtuális értéktárának nagyon is valós kincsei. A népi viseletbe öltözött kicsinyek és nagyobbacskák szimpla látványa, a lányok lendülettől repkedő hajfonatai, pörgős szoknyája, a fiúk mozdulataiban már benne sejlő férfiúi öntudat gyönyörűség a nézőknek. A nagyobbak alig 4-5 évnyi előnye az ének- és tánctanulásban elsősorban Tóth Zoltán művészeti vezető, és tanítványai közül oktatóvá növekedett Csehi Emília táncpedagógiájának sikere, ékes bizonyítéka. Jól látható és érzékelhető, hogy a nagyoknak már zsigereibe íródott a ritmus, a tempó, az együttműködés automatizmusa, már övék a tánc öröme, ami magával ragadja a közönséget is.
Az Iskolagaléria minden kiállítás megnyitója eufórikus, közösséget teremtő és építő, kollektív boldogságélmény. Bechtel Helga grafikusművész: Megint madár című tárlatának megnyitója is az volt. Aki nem hiszi, járjon utána!
Nyitva: 2026. április 16-án, csütörtökön 18 óráig. (A választás napján, április 12-én, vasárnap, a választás nyitva tartásához igazodva, egész nap látogatható.)
Cím: Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola, ISKOLAGALÉRIA, 2120 Dunakeszi, Garas u. 26.
Szöveg: Harangozó Katalin szervező és ötletgazda
Fotó: Enyedi Lajos
