Hajózható csatorna, felhőkarcolók, panteon a Gellért-hegyen – mesterséges intelligenciával keltettük életre a főváros azon nagy terveit, amelyek sosem épültek fel. A 19. századtól egészen a 90-es évekig vettük sorra azokat a nagyszabású budapesti terveket, amelyek a pénzhiány, a háború vagy a politika miatt sosem épültek fel.
A mesterséges intelligencia mára a hétköznapjaink része lett, ám a mindennapi segítségnyújtás helyett most arra kértük, nézzen vissza a múltba. A 19. századtól egészen a 90-es évekig sorra vettük azokat a nagyszabású budapesti terveket, amelyek a pénzhiány, a háború vagy a politika miatt sosem épültek fel, és képgenerátorral rajzoltattuk meg, hogyan festenének ma. Egy egészen más Budapest képe rajzolódik ki előttünk. Egy város, ahol a Nagykörúton Velence mintájára hajózható csatorna kanyarog, ahol nem a MOL-torony az egyetlen felhőkarcoló, és ahol a Duna partján közel három kilométeres lakóház húzódik. Sétáljunk végig ezen az elképzelt városon!
A cikk az AI IS NOW – Iránytű a mesterséges intelligencia forradalmához Bookazine-ban jelent meg, amelyet az Inda Press Kiadó oldalán lehet megvásárolni.
Velence a Nagykörúton
Vajon milyen lenne, ha villamos helyett vaporettóval közlekednénk a Teréz körúton, és a partján hasonló lenne az élet, mint a pesti alsó rakparton? Furcsa belegondolni, ám ez nem a mi fantáziánk vagy az MI szüleménye. Reitter Ferenc mérnök állt elő azzal az ötlettel még a 19. század közepén, hogy a Duna mellékágát élesszék fel és a mai Nagykörút nyomvonalán legyen egy hajózható csatorna.
A 12 híddal átszelt, rakodóhelyekkel kiépített meder a tervek szerint olyan mély lett volna, hogy még a legnagyobb hajók is elfértek volna rAJTA.
A terv védte volna a várost az árvíztől, de ami ennél is fontosabb, igazi világvárossá tette volna Budapestet. Bár az ötletet többen is támogatták, pénzhiány miatt nem valósult meg, az elképzelt csatorna helyén ma a 4-es, 6-os közlekedik.
Nemzeti szentély a hegyen
A Gellért-hegy évtizedek óta foglalkoztatja az építészek fantáziáját, itt aztán egymást érték a grandiózus álmok. Bár egyik sem valósult meg, megéri átnézni, sőt az MI segítségét kérni, hogy megmutassa nekünk, milyen lenne ma egy olyan hely, ahol nem a Citadella, hanem a monumentális Nemzeti Panteon néz le ránk.
Az egyik legszebb tervet Medgyaszay István készítette, aki rámpákkal és szobrokkal felvezetve állított volna szentélyt nemzetünk nagyjainak. A központi csarnok kupolája a Szent Korona vonalát idézte, és itt kapott volna helyet a Feszty-körkép is. A terv Bécsben, Párizsban, Londonban, sőt New Yorkban is díjat nyert, mégsem épült meg. Az ok egyszerű, előbb a Monarchiának nem volt rá pénze, később elsodorta a háború, a szocializmus idején pedig már meg sem akarták építeni.
Amikor Budapest is Manhattanről álmodott
A két világháború között a főváros megirigyelte Amerika felhőkarcolóit, és hirtelen mindenki tornyokat rajzolt. Kaffka Péter az új városháza toronyházát az Erzsébet térre álmodta és a főutakat is toronypárokkal zárta volna le – meglepő, de a Főváros elfogadta. A műfaj igazi nagymestere Gregersen Hugó volt, ő a Kiskörútra,
az Anker-ház mellé egy 27 emeletes tornyot, míg a Rókus-kórház helyére egy árkádsoron álló, 34 emeletes óriást tervezett.
Egészen különös atmoszférája lenne ezekkel a felhőkarcolókkal Budapestnek, ám ez nem jelenti azt, hogy hiányoljuk őket a városképből. A legköltőibb ötletek Újbudán születtek. Pogány Móric egy új városrészt, a „Fiatalság Városát” álmodta meg a tudománynak, középen egy 58 méteres futurisztikus, „kristályos” toronnyal. Ennél is különösebb volt Maróti Géza terve, aki négy darab 60 méteres, atlantiszi, mexikói, jeruzsálemi és turáni mintákkal díszített tornyot tervezett Lágymányosra.
Bár hatalmas vitát generált a MOL-torony, ha nincs háború vagy pénzhiány, seregnyi felhőkarcoló lenne a közelében. De volt, aki még ezeknél is nagyobbat álmodott. Lechner Jenő a Duna-korzó folytatásaként egy fürdősétányt húzott volna a mai Belgrád rakpart helyén, közepén egy 130 méteres épülettel, a „Magyar Történelem Tornyával”. Végül ez sem valósult meg, ahogy a többi koncepciót, ezt is elmosta a pénzhiány, a háború és a politika.
(Borítókép: Képünk a mesterséges intelligencia által generált illusztráció)
Forrás: https://welovebudapest.com/Fürdős Zsanett
