Várhatóan a tíz százalékot közelítheti majd a friss nyugdíjasok valorizációs szorzója a jövő évben. Szakértő ismertette a jó hírt. Örülhetnek a nyugdíjasok?
A valorizáció minden új megállapítású nyugdíjnál kulcstényező, mert ez az értékkövetési szorzótáblázat, és várhatóan 9 százalék lesz jövőre a frissen nyugdíjba vonulók juttatása – fogalmazott az InfoRádióban Farkas András nyugdíjszakértő. Ez nagyobb értékkövetést jelent.
Az ellátás összegét meghatározó valorizációs szorzón is múlik, hogy mennyi nyugdíjat állapítanak meg a korábbi évek nettó keresetei alakulása mellett.
A NyugdíjGuru alapítója szerint „minden újonnan nyugdíjba menő képletesen imára kulcsolja a kezét, hogy csak jó legyen ez a valorizációs szorzó. Most lehet egy jó hírünk minden 2027-ben nyugdíjba vonulónak:
ezek a szorzók előreláthatólag 9 százalékkal fognak nőni jövőre”.
Tehát aki 2027. január 1. és december 31. között megy majd nyugdíjba, az arra számíthat, hogy az ő nyugdíja alapját képező életpálya átlagkeresete nagyjából 9 százalékkal magasabb lesz, mintha idén ment volna nyugdíjba” – fűzte hozzá.
Farkas jelezte, ezt a bizonyos valorizációs szorzót az átlagkereset éves növekedéséből számolják ki. A nyugdíjszakértő felvilágosított arról is, ez az országos nettó átlagkereset nominális növekedésétől függ. Ez amiatt nagyon fontos, mert nem a reálkereset határozza meg, hanem a nominális növekedés. Idén január és augusztus közötti 8 hónap adatai már megvannak, ebből lehet arra következtetni, hogy a bérek év végéig is tartani fogják a jelenleg 9 százalékos emelkedést. A mostani becslés után azt érdemes majd mindig nézni, hogy a KSH kereseti gyorstájékoztatóiban közzétett adatok hogyan alakulnak.
A nyugdíjszámítás esetleges reformja kapcsán a szakértő aláhúzta, maga a nyugdíjmegállapítás egy olyan bonyolult folyamat, hogy nagyon óvatosan szabad csak hozzányúlni.
Kifejtette, a valorizációval olyan szempontból van csak baj, hogy méltánytalanságot okozhat, mert minél későbbi évben veszi valaki igénybe a nyugdíját, annál magasabb lesz a nyugdíja ahhoz képest, mintha egy teljesen hasonló életpálya alapján 5 vagy 10 vagy 15 évvel korábban állapították volna meg a nyugdíját. Ezt nem magával a nyugdíjmegállapítási eljárás módosításával, hanem a nyugdíjemelési eljárás módosításával lehetne korrigálni, hogy a nyugdíjemelés ne kizárólag az inflációtól, hanem bizonyos mértékben a nettó országos átlagkereset reálnövekedésétől is függvénye is legyen.
Azaz a svájci indexálást tartaná szükségesnek.
Ha ezt meglépnénk, akkor a valorizáció méltánytalansági hatásait ki lehetne küszöbölni – rögzítette végül Farkas András.
A nyugdíjszakértő már amellett is érvelt a Férfiak 40 kapcsán, hogy nem Nők 40 helyett egy nemektől függetlenül megállapítható, korhatár előtti nyugdíj lenne szükséges, málusszal korrigálva a jelenlegi öregségi korhatár előtt, melyet átmenetileg csökkentene is.
Korábban pedig az Economx Karácsony Mihály nyugdíjszakértővel azt járta körül, mennyiben megfelelő a minimális nyugdíj 120 ezer forintra megemelni tervezett összege, s hogyan módosítaná a szabályozást annak érdekében, hogy az a havi megélhetési minimumhoz igazodjon.
Forrás: economx.hu/Sándor Zoltán
Fotó: Getty Images / Eva-Katalin
