Ünnepi kitekintő

A királynő karácsonya

„Az évnek ebben a szakaszában kevés olyan látnivaló van, ami annyi vidámságot és jókedvet ébreszt bennünk, mint a karácsonyfa csillogó fénye.” – részlet Őfelsége II. Erzsébet Királynő 2015-ös karácsonyi beszédéből.

A karácsonyi ünnephez sok jelkép, szokás kapcsolódik, többek között a feldíszített karácsonyfa, a karácsonyi üdvözletek küldése, illetve az ajándékozás is. Kevesen gondolnánk azonban, hogy ezen szokások elterjedésében a Brit Monarchia különösképpen nagy szerepet játszott. A monarchiák történetét kutató, Dunakeszin élő Dr. Szalai Gábor ezúttal a brit királyi család karácsonyi világába kalauzol el minket.

Miben rejlik a brit királyi család szerepe a karácsonyfa népszerűvé válásában?

A kérdés megválaszolásához egészen a XIX. század közepéig kell visszatérnünk. Albert szász-coburg-gothai hercegnek, II. Erzsébet királynő ükapjának tulajdonítják ugyanis, hogy Viktória királynővel 1840-ben kötött házasságkötése során a német területről az Egyesült Királyságba behozta a karácsonyfa-állítás szokását. Azonban a karácsonyfák a királyi ünnepségek részét képezték már a késő XVIII. századtól, amikor III. György király és felesége, Sarolta királyné udvarában már megtalálható volt a karácsonyfa. Albert herceghez hasonlóan Sarolta királyné is a szülőföldjéről hozta magával a hagyományt, ahol az örökzöld fenyők gyertyákkal, papírvirágokkal és édességekkel való karácsonyi díszítése már az 1600-as évek eleje óta szokás volt. Az akkori Észak-Németországban, ahol Sarolta királyné is felnőtt, hagyományosan egyetlen tiszafaágat használtak díszítésre, amely köré a család tagjai karácsony estéjén ajándékozásra összegyűltek. Az „új karácsonyi divat” nagyon népszerűvé vált, és gyorsan elterjedt egész Európa-szerte.

Viktória királynő karácsonyfája, 1851

Hol és hogyan ünnepli a királyi család a karácsonyt?

Viktória királynő és szeretett férje, Albert herceg a karácsonyfát mindig saját maguk díszítették fel a Windsor-kastélyban: mézeskalácsot tettek a fára, meggyújtották a gyertyákat és ezután kilenc gyermekükkel együtt ünnepeltek. Ez a királyi hagyomány azóta is fennáll azzal a különbséggel, hogy VII. Eduárd király és Alexandra királyné uralkodása (1901) óta a királyi család már nem Windsorban, hanem a norfolki Sandringham-kastélyban ünnepel, ami a királyi család magán rezidenciája, továbbá nem maguk díszítik fel a fát, csak az utolsó díszeket helyezik el rajta. A brit királyi család tagjai Erzsébet királynő meghívására az ünnepeket Sandringhamben töltik, ahol karácsony első estéjén, a „teatime” ideje alatt ajándékozzák meg egymást általában valamilyen egyszerűbb, jelképes, személyre szóló ajándékkal. A királyi családnál a XIX. század vége óta hagyomány, hogy karácsonyi főételnek pulykát szolgálnak fel. Karácsony másnapján a családtagok részt vesznek a helyi Szt. Mária és Magdolna-kistemplomban megtartott egyházi istentiszteleten. Az ősi hagyomány része, hogy a brit uralkodót minden karácsonykor megajándékozzák egy szent tövis-ággal, ami a Glastonbury Keresztelő Szt. János-templom kertjéből származik, és ami a királynő ünnepi asztalára kerül. Régóta él az a hagyomány is, hogy az uralkodó egy-egy karácsonyfát ajándékoz a helyi sandringhami iskoláknak, a londoni Westminster-apátságnak és Szt. Pál-székesegyháznak, továbbá az edinburghi Szt. Giles-katedrálisnak és Canongate-templomnak. Ezen kívül a királynő 1 500, a híres londoni Fortnum & Mason Áruházból származó, karácsonyi pudinggal (gyümölcskenyérrel) lepi meg személyzetét. Leszámítva a fényes külsőségeket és tradíciókat elmondhatjuk, hogy a királyi karácsonyok egyre inkább hasonlóvá válnak mindannyiunk családi karácsonyához. Hiszen karácsonykor a királyi család is valójában egy igazi nagycsalád, amely az otthon melegében ünnepel, élvezve a meghitt hangulatot és egymás szeretetét.

Miért jelentős Őfelsége karácsonyi beszéde?

A karácsonyi program része az is, hogy a királyi család tagjai december 25-én kora este megnézik a televízióban a királynő karácsonyi beszédét, amiben az uralkodó alattvalóit köszönti. A karácsonyi beszéd – ami tulajdonképpen a néhány hivatalos alkalom közül (ilyen például a parlamentet megnyitó beszéd is) a királynő egyik szóbeli megnyilvánulása a nyilvánosság felé – mindig valamilyen speciális üzenetet hordoz: tükrözi az aktuális globális, nemzeti és személyes kérdéseket, problémákat, aggodalmakat, és megosztja a királynő gondolatait arról, hogy mit is jelent számára a karácsony. Továbbá bemutatásra kerülnek az adott év jelentősebb királyi eseményeinek (például esküvők, keresztelők) felvételei is. Az első karácsonyi beszédet, ami a királynő nagyapja: V. György király nevéhez fűződik, 1932-ben közvetítette a rádió. II. Erzsébet királynő édesapja halálát követően 1952-ben tartotta első rádiós beszédét, majd öt évvel később már a televízió is sugározta. A televízió megjelenése lehetővé tette a nézők számára, hogy a királynőt saját lakóhelyén: a Buckingham-palotában, Windsorban vagy Sandringhamben is láthassák, a felvételek ugyanis itt készülnek. A királynő karácsonyi üzenete sokak számára már-már az ünnepségek fontos részévé vált az Egyesült Királyságban, a Brit Nemzetközösségben és az egész világon.

A királynő 2018-as karácsonyi beszéde közben

Kiemelendő a karácsonyi képes üdvözlőlapok története és szerepe, ami az Ön királyi levelezési hobbijához is köthető. Mit érdemes tudni ezekről?

Mint mindannyiunk életében, a királyi család esetében is léteznek olyan rokonok, ismerősök, barátok, akikkel személyesen nem tudunk találkozni, de az ünnepek alkalmával gondolunk rájuk és feltétlenül szeretnénk eljuttatni számukra ünnepi jókívánságainkat. Erre szolgálnak – a sajnos egyre visszaszorulóban lévő – karácsonyi képes üdvözlőlapok, amik kialakulásában és elterjedésében a brit királyi családnak óriási szerepe volt. Már Viktória királynő uralkodása alatt (1837-1901) megjelentek az első, ún. viktoriánus karácsonyi képeslapok, amelyek rajzos és díszes formában mutatták be a karácsonyi hangulatot. Gyakran a virágokat, tündéreket és más fantasztikus elemeket részesítették előnyben, amelyek a tavasz közeledtére emlékeztették a címzettet. Ezt a hagyományt vették át a királyi családok Európa-szerte, és a támogatásukkal működő manufaktúrák létesültek. Ilyen volt például a Raphael Tuck & Sons Ltd. vállalat, ami a XX. században Mária királyné (Erzsébet királynő nagymamája), VI. György király és Erzsébet Anyakirálynő (a királynő szülei) udvari üdvözlőlap készítő üzeme volt. A királyi karácsonyi üdvözlőlap egy kinyitható üdvözlőkártya, amely a fedőlapján tartalmazza a küldő személy címerét vagy egy koronát, kinyitás után pedig két része van. Az egyik oldalán a karácsonyi és újévi üzenet (Wishing you a Merry Christmas and a Happy New Year, azaz Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet) szerepel, amit a királyi család tagja – ha közeli személyes ismerősről van szó – saját kezűleg címez meg és ír alá, esetleg egyéb személyes üzenettel kiegészít, ellenkező esetben nyomtatott vagy egyáltalán nincs rajta aláírás. A másik oldalán pedig a lapot küldő királyi családtag elmúlt év jelentős személyes eseményét tükröző, „kedvenc” portréja vagy egyéb (például palotát ábrázoló vagy virágos) fénykép található. II. Erzsébet királynő és Fülöp Edinburgh hercege évente körülbelül 750 karácsonyi képeslapot küld, amelyeken általában családi fotó szerepel, rajtuk az „Elizabeth R” és „Philip” nyomtatott aláírásokkal (az uralkodópár ugyanis az 1950-es évek végétől nem írja alá saját kezűleg a karácsonyi üdvözlőlapokat). A címzettek között szerepelnek a világ uralkodócsaládjai, a brit és a nemzetközösségi miniszterelnökök, családtagok, barátok, a királyi személyzet nevesebb tagjai. Én minden évben köszöntöm Őfelségét karácsony és újév alkalmából, amire általában kapok választ. A levelet a királynő udvarhölgye írja alá.

Királyi karácsonyi üdvözlőlapok

Köszönöm az interjút! És ahogy Őfelsége karácsonyi beszédének utolsó mondatában mindig szerepel:

A very happy Christmas to you all”,

azaz

„Nagyon boldog karácsonyt kívánunk mindenkinek.”


Dr. Szalai Gábor

Még szintén érdekelheti...