Dunakeszin nagyot léptünk előre a kutyák chippelése és ivartalanítása terén, de a macskák esetében még sok a tennivaló.
Az elmúlt években látványos eredményeket ért el Dunakeszi a felelős kutyatartás területén. A városi közterület-felügyelet és a Dunakeszi Civilek az Állatokért csoport tapasztalatai alapján a helyi kutyák több mint 80 százaléka már rendelkezik chippel és elvégezték ivartalanításukat is. Ez hatalmas előrelépés a korábbi évekhez képest, és jól mutatja, hogy a lakosság egyre tudatosabban, felelősebben viszonyul négylábú társaihoz.
Ez a tendencia nemcsak az állatok jólétét szolgálja, hanem a város közösségének életét is biztonságosabbá és rendezettebbé teszi: kevesebb a kóbor kutya, ritkábbak az elszökések és a balesetek, valamint az ivartalanításnak köszönhetően csökken a nem kívánt szaporulat és a menhelyek terhelése is.
Most azonban egy másik, kevésbé látható, de egyre sürgetőbb problémára kell figyelnünk: a kóbor macskák elszaporodására.
A helyi állatvédők jelzései szerint egyre több az ivaros, szabadon kóborló macska, amelyek rövid idő alatt rengeteg nem kívánt utódot hoznak a világra. Míg a kutyák többsége már felelős gazdához tartozik, a macskák helyzete sokkal bonyolultabb. Sokan tartanak „félig házi” cicákat – akik kijárnak, egerésznek, de nincs chippelésük, oltásuk vagy nem ivartalanítottak. Ezzel a gazdák sokszor akaratlanul is hozzájárulnak a kóbor állomány növekedéséhez.
Pedig a felelős macskatartás is ugyanolyan fontos, mint a felelős kutyatartás. A házimacska nem „önellátó kis vadállat”, hanem emberi gondoskodásra szoruló társállat. Az ivartalanítás nem csupán az utódok számát korlátozza, hanem az állat egészségét és viselkedését is kedvezően befolyásolja: a nőstényeknél megelőzhet bizonyos daganatos megbetegedéseket, a kandúrok pedig kevésbé hajlamosak verekedésre, kóborlásra, így az utcai balesetekre.
Egyetlen ivaros nősténymacska évente akár 2-3 almot, összesen 10-15 kölyköt is világra hozhat. Ezekből néhány hónap alatt újabb, ivarérett cicák lesznek, és a szaporulat exponenciálisan növekszik. Egy városban ez könnyen több száz, akár ezer kóbor állat megjelenéséhez vezethet.
A nem kívánt macskaszaporulat több szempontból is problémát jelent:
- Szenvedés és elhullás: a kölyökmacskák nagy része gazdátlan marad, betegségek, éhezés, fagy vagy balesetek miatt elpusztul.
- Közegészségügyi kockázat: az oltatlan, kóbor macskák fertőzéseket terjeszthetnek, például toxoplazmózist vagy macskanáthát.
- Zavaró szomszédsági hatások: az ivaros kandúrok hangos párzási viselkedése, jelölőfolyadéka, a nőstények tüzelése sok lakó számára kellemetlenséget okoz.
- Vadállomány veszélyeztetése: a kóbor macskák sok kisemlőst, madarat pusztítanak el, ami hosszú távon felboríthatja a városi ökoszisztémát.
- Állatvédelmi terhek: a menhelyek, állatvédők és önkéntesek erejüket meghaladó mennyiségű cicát próbálnak megmenteni és elhelyezni.
Éppen ezért fontos, hogy a macskatartók is felelősségteljesen gondolkodjanak, és vállalják az ivartalanítás költségét és felelősségét.
A városi állatorvosi rendelők szívesen segítenek mind a tájékoztatásban, mind a beavatkozás megszervezésében. Több helyen kedvezményes akciókat is hirdetnek, és segítenek a legjobb időpont és mód kiválasztásában, hogy a műtét biztonságos és gyors legyen.
Az ivartalanítás nem kegyetlenség, hanem szeretetből fakadó döntés.
Aki felelősen gondolkodik, tudja: egyetlen megelőző lépés sok száz tragikus állatsorsot előzhet meg.
Ha a kutyák esetében sikerült elérni, hogy a lakosság túlnyomó többsége gondosan, szeretettel és tudatosan tartsa kedvencét, akkor a macskáknál is képesek lehetünk ugyanerre.
A város és az állatvédők közös célja, hogy Dunakeszi ne csak a felelős kutyatartás, hanem a felelős macskatartás mintavárosa is legyen. Ehhez minden gazda közreműködése szükséges.
Kérjük a lakosságot, hogy ne hagyják ivaroson cicáikat, még akkor sem, ha „csak kinti macska” vagy „nem jár messzire”. A legnagyobb jót éppen a felelős döntéssel tehetik kedvencüknek – és az egész városnak.
Nyíri Márton, környezetvédelemért felelős alpolgármester.
