„Az ötvenes-hatvanas években minden ötvenedik gyerek volt elhízott, ma inkább minden harmadik vagy negyedik” – mondja G. Kiss Orsolya orvos, táplálkozástudományi szakember az Anyasztoriban. A változás nem egyetlen fordulóponthoz köthető, a feldolgozott élelmiszerek megjelenése, a cukros italok elterjedése és a mozgásszegény életmód együtt alakították ki a jelenlegi helyzetet.
A gyerekkori elhízás nem egyik napról a másikra alakul ki, éppen ez teszi különösen veszélyessé. A probléma lassan épül fel a mindennapi szokásokon keresztül, miközben sok családban csak későn válik felismerhetővé. Az Anyasztori podcast legújabb epizódjában Beszédes Henrietta és vendége, G. Kiss Orsolya orvos, táplálkozástudományi szakember konkrét példákon és adatokon keresztül beszéltek arról, hogyan jutottunk idáig és mit lehet tenni.
A beszélgetésben hangsúlyozzák, hogy a probléma sokszor nem tudatosul időben. A szülők nehezen látják reálisan saját gyermekük állapotát, miközben az első visszajelzések gyakran nem orvosi adatokból, hanem a gyerek mindennapi élményeiből érkeznek. „A gyerekek hamarabb szembesülnek vele, például lassabbak tornaórán, hamarabb kifulladnak, és sok esetben csúfolják őket” – hangzik el az epizódban.
A következmények nemcsak később, hanem már gyerekkorban is megjelennek. Az elhízás összefüggésbe hozható a prediabétesszel, az inzulinrezisztenciával és a későbbi cukorbetegség kockázatával, de a mozgásszervi problémák és az érzelmi terhelés – például az önértékelési zavarok – szintén korán jelentkezhetnek. A szakértő kiemeli: minél korábban indul el ez a folyamat, annál hosszabb ideig terheli a szervezetet.
Az epizódban az is elhangzik, hogy az okok többsége a mindennapi szokásokhoz kapcsolódik. A kalóriatöbblet és a mozgáshiány egyensúlyának felborulása kulcstényező. A gyakorlatban ez gyakran úgy jelenik meg, hogy a gyerekek kevesebbet mozognak, miközben magas cukortartalmú italokat és feldolgozott élelmiszereket fogyasztanak.
A szakértő konkrét példát is említ: „A cukros italok a legveszélyesebbek, mert nem számolunk velük, pedig jelentős mennyiségű cukrot viszünk be így.” Emellett a túlzott szénhidrátbevitel, például péksütemények, tészták gyakori fogyasztása, valamint az alacsony zöldség- és rostbevitel szintén hozzájárul a problémához.
A szakértő nem gyors megoldásokat javasol, hanem fokozatos változtatást. Mint modja: a hirtelen életmódváltás ritkán működik, különösen gyerekeknél. „Nem lehet egyik napról a másikra teljesen megváltoztatni az életüket. Lépésről lépésre kell haladni.”
A javasolt megoldások között szerepel:
– a cukros italok csökkentése vagy elhagyása
– a mindennapi mozgás lehetőségének megteremtése
– a zöldségek és rostok tudatos beépítése az étrendbe
– valamint az otthoni környezet átalakítása, vagyis hogy milyen élelmiszerek érhetők el a gyerek számára.
A szokások kialakulása már egészen korán elkezdődik, és erősen függ attól, mi történik otthon. „A gyermek azt eszi, ami a hűtőben van, és azt a mintát követi, amit lát” – fogalmaz a szakértő.
Az Anyasztori podcast konkrét kapaszkodókat ad azoknak a szülőknek, akik változtatni szeretnének. A teljes beszélgetésben részletesen szó esik arról is, hogyan lehet a gyerekeket motiválni, és milyen apró, de működő gyakorlatok segíthetnek a mindennapokban.
Huszák-Nemes Zsuzsanna
