Rendhagyó eseménynek adott otthont a közelmúltban a PüspökVác Látogató- és Rendezvényközpont, mégpedig a Váci Egyházmegye első teremtésvédelmi konferenciájának, mely során a jelenlévők megismerkedhettek a Katolikus Egyház teremtésvédelemre vonatkozó társadalmi tanításával, illetve számos egyházmegyei jó gyakorlattal.
A jelenlévők többek között megtudhatták, hogy a Váci Egyházmegyei Karitász bekapcsolódott a „Zöldellő kertek” programba, melynek lényege, hogy – a kiskertek vegyszermentes műveléséhez is tanácsadást, gyakorlati segítséget nyújtva – értékes kerti mag csomagokat állítanak össze rászorulók részére, ami biztosíthatja számukra az alapvető ellátást.
Tanárok, szakemberek, valamint a teremtésvédelmi szervezetek munkatársai szép számban gyűltek össze a Ferencz Zoltán állandó diakónus, a Váci Egyházmegye teremtésvédelmi referensének kezdeményezésére szervezett eseményre, hogy egymástól tanulva tapasztalatot cseréljenek a teremtett világ megóvásának módjairól.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Caritas in Veritate bizottsága Székely János püspök támogatásával három éve indította útjára a teremtésvédelmi referensek hálózatát.
A püspökségek sorában a váci volt az első, amely a teremtésvédelem témájában konferenciát szervezett.
Ferencz Zoltán köszöntőjében elmondta, hogy a rendezvényt egyrészt azért szervezték meg, hogy a teremtésvédelemmel kapcsolatos tudást és tapasztalatokat rendszerezzék, valamint, hogy a nyilvánosság számára megmutassák: nem csak ismerik, hanem közösségeikben, iskoláikban gyakorolják is a teremtésvédelmet.
A rövid felvezetés után Tahyné dr. Kovács Ágnes, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Teremtésvédelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa vette át a szót, aki jogászként arról beszélt, hogy a jogi szabályozás és a teremtésvédelmi szemlélet hogyan kapcsolódik össze, kiemelte, hogy az 1972-es stockholmi ENSZ környezetvédelmi konferencián jelent meg először az embernek az egészséges környezethez való joga, ugyanakkor a természet védelmének kötelezettsége is.
„A korábbi harmóniát megbontotta az ember. Nagyon sokáig békében tudott élni a természettel, mondhatjuk, hogy addig, míg volt benne elég alázat. A mai kornak a legnagyobb problémái mind abból származnak, hogy azt gondolja az ember, hogy okosabb a Teremtőjénél” – fogalmazott az előadó. Szent II. János Pál pápára és Ferenc pápára zöld pápaként hivatkozott, hiszen a közelmúltban ők tették a legnagyobb előrelépést a teremtésvédelmi szemlélet terjesztésében. Végül Ferenc pápa Laudato si’ (Áldott légy) kezdetű enciklikáját ismertette, majd a jelenlévők figyelmébe ajánlotta az enciklika nyomán megszületett és a tavalyi évben bemutatott The Letter (A levél) c. dokumentumfilmet.
Ezután dr. Beer Miklós emeritus püspök következett, aki személyes hangvételű beszédében a természet közelségében töltött gyermekkori emlékeit idézte fel, majd mint elmondta, már pap volt, mikor kirándulni vitt fiatalokat, és először szembesült a környezetszennyezéssel, ettől a fájó tapasztalattól kezdve pedig minden kirándulásra vitt magával egy nagy nejlonzsákot, és abba gyűjtötte össze útitársaival az ösvények mentén eldobált hulladékot. „Nem önmagáért védjük az élővilágot, hanem a többi emberért, mert az egész emberiségé a teremtett világ, nem csak azé a 20 százalékáé, akik kihasználják, pocsékolják a javakat” – fogalmazott a nyugalmazott püspök azzal zárva gondolatmenetét, hogy fel kell ébrednünk, mert most elhallgattatjuk a lelkiismeretünket. A délután második felében tanúságtételek és az egyházmegyénkben fellelhető jó gyakorlatok hangzottak el.
Csáki Tibor plébános a Nagymaroson, illetve korábbi szolgálati helyein meglévő teremtésvédelmi kezdeményezéseket mutatta be. „Azt gondolom, nem egy plébánia fog választ adni az ökológiai válságra. Feltehetjük a kérdést, hogy egyáltalán, mit keresünk mi, plébániai közösségek – Illyés Gyulát idézve – méhekként a sasok csatájában? Tudjuk azonban, hogy a környezetszennyezés mindenkit érintő kérdéssé vált. Ha pedig szembe találkozunk egy társadalmi problémával, akkor válaszolnunk kell rá, mert ha mi nem tesszük, válaszol majd rá más – de nem biztos, hogy jó megoldásokat kínálva” – fogalmazott a korábban Vácott is hosszú évekig szolgáló plébános, hangsúlyozva, hogy miközben földi életünkben a mennyország felé tartunk, dolgunk van ezen a világon, hiszen Isten azt ránk bízta. A plébános elmesélte, hogy az első, általa támogatott teremtésvédelmi csoport Vácon indult el.
„Néhány hívő testvér megkeresett, hogy mögéjük tudnék-e állni. Helyt adtam nekik, minden hónapban szeretettel fogadtam őket, és aztán fölfedeztük, mennyire jó testvéri közösségben átbeszélni ezt a témát. Később templomunkban havonta egyszer találkozókat szerveztünk, ahol Ferenc pápa enciklikájának egy-egy fejezetét dolgoztuk fel. A családos táborainkban tematikus napot tartottunk. Magbörzét, palántabörzét szerveztünk a plébánián” – mondta Tibor atya, aki mint a Váci Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatóságának (EKIF) lelki vezetője az egyházmegye oktatási intézményeiben is szorgalmazta a teremtésvédelmi programokban való részvételt.
Ezekben az intézményekben tematikus napokat (Föld napja, Víz napja, Teremtés hete) szerveznek, és bekapcsolódnak az „Iskolakert” programba is, melynek során a diákokkal együtt végeznek kerti munkákat. „Ez a program megújította a közösségeket. A természet szemlélése, a teremtett világ gondozása magától kialakítja az emberben a türelmet. Nem csak arról van szó, hogy a gyerekek a természettel való együttműködést gyakorolják, hanem arról is, hogy megtanulják; van nálunk nagyobb erő. Az iskolakert tehát segít a gyermekek keresztény nevelésében is” – emelte ki Csáki Tibor.
„Geológusként azt lehet mondani, hogy a klímaváltozással nincs semmi baj” – ezzel a meglepő kijelentéssel kezdte előadását Halupka Gábor, aki aztán magyarázattal is szolgált. „A Föld történetében eddig hat jégkorszakot tudunk azonosítani, amikor hidegebb volt, mint most. De összességében hosszabb időszakok voltak jégmentesek, amikor jégsapkák sem léteztek. Melegebb is volt, mint most. Földtani értelemben jégkorszakban élünk, hiszen az északi és a déli sarkon jégsapka van. Akkor mi a probléma az éghajlatváltozással? A sebessége. Nincs időnk alkalmazkodni. Ez a nagy feladvány.”
A tapasztalatok megosztását Tornay Gábor hitoktatási igazgató folytatta, aki szerint elsőként a tanárok számára kell, hogy fontos legyen környezetünk védelme, hiszen csak így tudják hitelesen ebben a szemléletben nevelni a diákokat, ennek érdekében nyári hitoktató táborukban évről évre zarándoknapot is tartanak. „Aznap korán kelünk, elmegyünk az erdőbe, közben elmélkedünk, meg-megállunk, építünk az erdőben kövekből oltárt, ott mutatjuk be a szentmisét. Általában nagyon meleg van, így be kell osztani a vizet. Estére kellemesen elfáradva érünk vissza, azzal a boldog élménnyel, hogy ezt is meg tudtam csinálni, 14 kilométert gyalogoltam, kapcsolódtam a természethez.” Annak érdekében, hogy a gyerekek élményben részesüljenek, minden hitoktatónak feladatul adták ki, hogy a nyári hittantáborok során legyen egy nap, amikor a teremtésvédelem témáját járják körbe.
A tartalmas délutánt végül Kovács Gábor, a Váci Egyházmegyei Karitász igazgatója zárta, aki beszélt arról, hogy az egyház szerepe a liturgikus szolgálat és az evangelizáció mellett a jótékonyság, az irgalmasság gyakorlása, ezt pedig a karitász szervezete testesíti meg, több teremtésvédelmi kezdeményezésben is részt vesznek, így például a tavaly indult Zöldellő kertek programban. „Egy igencsak sikeres programról van szó, melynek lényege, hogy értékes kerti mag csomagokat állítunk össze rászorulók számára. Ezekből akár egy 300 négyzetméteres kertet is szépen be lehet ültetni. Ha megfelelően gondozzák, nagyon jó kiegészítést jelentenek a kertben termő zöldségek, gyümölcsök, melyek alapvető ellátást biztosítanak a mindennapokhoz. A kertek vegyszermentes műveléséhez gyakorlati segítséget is nyújtunk.”
A teremtésvédelemmel kapcsolatos hírek és információk már elérhetők a Váci Egyházmegye honlapján.
Forrás: Váci Egyházmegye/Ribáry Zoltán
