A Dunakeszin élő és alkotó Oberczián Géza író, irodalomszervező a magyar kultúra, elsősorban az irodalom iránt elkötelezett alkotó- és szervezőmunkája elismeréseként nemzeti ünnepünkön, március 15-én a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést vehette át. Az író sikere április hónapban is folytatódik: az Irodalmi Jelen című folyóirat a „Hónap alkotója” elismeréssel méltatta. Oberczián Gézával beszélgettünk irodalomról, az írástudók felelősségéről, a Kárpát-medencében élő magyar írók nemzetmegtartó szerepéről, valamint Dunakeszi kulturális és irodalmi életéről.
- Írói munkásságát figyelemmel kísérők igencsak meglepődtek azon, hogy viszonylag későn, ötvenéves kora után mutatkozott be íróként a nagyközönség előtt. Ma pedig már öt könyv és számos irodalmi alkotás szerzőjeként ismert szerte a Kárpát-medencében. Mi inspirálta arra, hogy az írók népszerű, ám sok kihívással teli pályájára lépjen?
- Furcsán fog hangzani, de egyszer meghallottam belül egy mondatot, leírtam, egy novella kezdőmondata lett. Agrármérnökként a pályafutásom tudományos kutatóként kezdődött, majd egy rövid reklámszakmai kitérő után vállalati tanácsadással, tréningekkel foglalkoztam bő harminc éven át. Több ezer emberrel dolgoztam, számtalan élethelyzettel ismerkedtem meg ezekben az években. A sokféle tapasztalat végül történetekben nyilatkozott meg. Ezek persze nem maguktól jöttek, az elején én is tanácstalanul néztem az üres papírt, de rátaláltam a Magyar Írószövetség íróiskolájára, ahol neves szerzők segítették az indulásomat és az első publikációkat.
Milyen témák állnak legközelebb a szívéhez? Melyek azok az értékek, amelyeket az olvasóval szeretne megismertetni, gondolatébresztőként? - Alapvetően egy regényt szerettem volna megírni, de két kötet lett belőle. A Nógrádgárdonyi napló egy novellafüzér, egy nem átlagos értelmiségi férfi útkeresésének a története, az A küldöttek pedig egy nagyregény. Adott a Viktória-tó Tanzániában, ahol elszaporodott a nílusi sügér nevű hal, az emberek viszont éheznek, az ország élelmiszer segélyekre szorul. Azt igyekszem megmutatni, hogyan fordult a bibliai történet, amelyben Jézus néhány hallal és kenyérrel jóllakatta az őt hallgató tömeget, kétezer év alatt pont az ellenkezőjére – sok a hal és éheznek az emberek. Ezeknek, és a többi írásomnak is az egyik központi témája a döntéseink következményeinek a vizsgálata, lehetőleg több oldalról megvilágítva.
Ön szerint napjaink társadalmi, kulturális életében milyen szerepe és felelőssége van a kortárs írónak? - Egyáltalán nem egyértelmű, ezen a téren mi várható el az íróktól általában. Az írótársadalom ugyanolyan sokszínű, sokféle erős személyiséget tartalmazó embercsoport, mint bármely másik, például a tanárok, mérnökök, tudósok stb. Az írói, művészi szabadság nagy, és igazán jó művek akkor születnek, ha önkorlátozás és külső behatárolások nélkül nyilvánulhat meg. Saját magam számára talán azt tudom meghatározni, hogy a művek legalább annyira segítsék az olvasókat az eligazodásban, mint ahogy engem segítenek a megírásuk közben.
Digitalizált, percről percre változó világunkban hogyan tudja íróként eljuttatni műveit, írásainak tartalmi üzeneteit az irodalom iránt nyitott olvasókhoz? - Nem könnyű. Az íróknak (sajnos) nem elég csak írni, az önmenedzselés is nagyon fontos. A digitális tér szerepe emiatt megnő, kell az aktivitás az ismert közösségi média oldalakon, különben teljesen visszhangtalan maradhat egy-egy könyv. Persze lehet szervezni író-olvasó találkozókat, irodalmi esteket, de ezeket is a digitális térben kell meghirdetni, hogy legyen közönség. Nekem is van Facebook- oldalam, amit követhetnek az érdeklődők, és akkor első kézből kaphatnak információkat új megjelenésekről, könyvekről, eseményekről. Van weboldalam (obercziangeza.com) is, bár az utóbbi időben kicsit elhanyagoltam a frissítéseket.
- Ön szerint a könyvnek, a nyomtatott sajtókiadványoknak milyen esélyük és lehetőségük van felvenni a versenyt a közösségi média kontroll nélküli túlkínálatával?
- A könyvszakma köszöni szépen, jól van, évről évre magasabb bevételi számokat produkál, az emberek sok könyvet vesznek, és ez jó. A szépirodalom helye ezen belül már nem annyira fényes, a könyves sikerlistákon legtöbb esetben szórakoztató irodalom, ismeretterjesztő- és életrajzi könyvek találhatók. Természetesen a Tik-tok és hasonló oldalak rengeteg olvasót elvisznek a rövid, gyorsan és könnyen befogadható tartalmak világába. Vannak kezdeményezések, mint pl. az író barátaim által létrehozott tegnap.ma oldal, ahol kortárs írók, költők olvassák fel saját műveiket rövid videókban. Ezzel olyan megjelenést hoznak létre, amik a nem olvasó, de videós tartalmakat fogyasztók számára is eljuttatja az irodalmi értékeket. Arról nem beszélve, hogy egyúttal egy jelentős irodalmi adatbázis is létrejön, ami az utókor számára is hasznos forrás lesz napjaink irodalmáról. Ajánlom mindenkinek, keresse fel és nézzen irodalmi videókat!
- Az Ön írásai, irodalmi munkássága és szervezőtevékenysége mind arról árulkodnak, hogy szívén viseli a határon túl élő magyar alkotók bemutatkozási lehetőségeit és népszerűsítését. Miből táplálkozik ez az elkötelezettség? Számos rendezvényt szervezett Erdélyben és a Délvidéken. Hogyan tudná összefoglalni az irodalmi estek legfontosabb üzenetét és értékét?
- Családi örökség, hogy a határon túli magyarság közel áll hozzánk, hiszen édesapám Brassóban született, így gyermekkoromtól rendszeresen sok időt töltöttem az erdélyi rokonok körében. Egyik könyvem, az Áramlás című kisregény ezekből az élményekből táplálkozik, a szétszakíttatásról szól. Négy éven keresztül a Petőfi Kulturális Ügynökség Kárpát-medencei programirodáján dolgoztam projektvezetőként, ahol a feladatunk az volt, hogy a kortárs magyar szépirodalmat eljuttassuk a Kárpát-medence minden olyan szegletébe, ahol arra igény mutatkozik. Megfogalmaztuk a tételmondatunkat is: a magyar irodalom egy, írják bárhol a világon… Ebből kiindulva szerveztünk megjelenési lehetőségeket magyarországi alkotóknak a határon túli eseményekre, és a külhoniaknak az anyaországba, illetve más határon túli területekre. Igyekeztünk nagy mozgolódást kiváltani a magyarok lakta területeken. Kulturális- és könyvfesztiválok, magyar napok, művészeti összejövetelek, próza- és költészet-napi rendezvények állandó résztvevői voltunk az általunk meghívott írókkal, költőkkel együtt. Mind az irodalmi közélet, mind a közönség nagyon jól fogadta a törekvéseinket. Sajnos az ügynökség átalakulásával ez a tevékenység megszűnt.
- Immár harmadik éve hívja meg Dunakeszire a történelmi Magyarország területén élő írókat és költőket. A Kárpát-medencei kortárs magyar irodalmi estek Dunakeszin című sorozat 2026-os első rendezvényén, április 10-én a Költészet napját Erdély szülöttjével, Farkas Wellmann Éva József Attila-díjas költővel ünnepelhettük. Ön szerint ezek az estek milyen szellemi és lelki feltöltődést jelentenek a meghívott írók és a közönség számára?
- A sorozat az ügynökségi munka folytatása kicsiben, saját kezdeményezés, amelyhez sikerült komoly támogatókat szerezni. Az idei évad első három estjének kiemelt támogatója a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft, mely ifjú tehetségek képzésével, íróvá nevelésével foglalkozik. Farkas Wellmann Éva is az egyik oktatójuk, nagyon örültem, amikor elfogadta a meghívásomat. Jó hangulatú, szép irodalmi este volt sok verssel, zenével, és egy Dunakeszin is ismert sepsiszentgyörgyi zenész barátunk, Orbán Ferenc is bejelentkezett online a beszélgetésbe, aki Éva több versét is megzenésítette. Kialakult egy szűk, de lelkes közönség, akik minden alkalommal úgy távoznak, hogy valami újat, szépet, felemelőt kaptak.
- Rendkívül aktívan van jelen a helyi kulturális és irodalmi életben, melynek egyik szép példája, hogy a József Attila Művelődési Központtal karöltve irodalmi pályázatot hirdettek, amelyhez a DunArt képzőművészeinek alkotásai adták az inspirációt. Milyen volt a pályázat fogadtatása?
- A Tavaszi inspirációk című pályázatban igyekeztünk összekapcsolni a művészeti ágakat és Dunakeszi alkotóit. Ennek elősegítésére tárlatvezetést is szerveztünk, sok érdeklődő eljött, és reméljük, hogy a hó végi határidőig még több írás érkezik. Sajnos a tárlat már bezárt, de a műveket továbbra is várjuk. Eredményhirdetés a Nyári tárlat megnyitóján, augusztusban lesz.
- Olvasóink nevében is gratulálok a nívós állami kitüntetéshez, írói, alkotó tevékenységéhez további sok sikert kívánok!
Vetési Imre
***
Dióssi Csaba Dunakeszi polgármestere:
„Én is gratulálok Oberczián Gézának a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetésért, büszkék vagyunk rá, hogy Dunakeszi újabb aktív polgárát ismerték el állami szinten. Géza kitartóan dolgozik azért, hogy a dunakesziek számára helybe hozza a kortárs irodalmat, különösen a határainkon túli magyarság körében alkotó írókat. Ezek a VOKE József Attila Művelődési Központ és a városi könyvtár falai között zajló könyvbemutatók és író-olvasó találkozók valódi szellemi műhelyek. Legyen szó a Kárpát-medence neves kortárs alkotóiról – mint a nemrégiben nálunk járt vendégek – vagy feltörekvő tehetségekről, mindannyiukkal hangsúlyosan igyekszik felhívni a figyelmet az olvasás és az irodalom élő közösségi élmény szerepére. Köszönjük, hogy nem hagyja a mai modern, rohanó világban és a képernyő bűvöletében veszni hagyni a dunakesziek számára az irodalom fontosságát.”
