Vác

Megemlékezés a holokauszt áldozatairól a folyamatosan szépülő-korszerűsödő váci zsinagógában

A pandémia miatt némiképp halasztva, augusztus 31-én tartotta a Váci Zsidó Hitközség a város és a környék zsidósága elhurcolásának évfordulójáról megemlékező hagyományos kegyeleti eseményt, melynek a folyamatosan szépülő-korszerűsödő zsinagóga adott helyet.

A hitközség és az általuk alapított Duna – Ipoly – Galga Regionális Holokauszt Oktató és Kutató Központ, valamint zarándok turisztikai centrum nevében Turai János hitközségi elnök elöljáróban megköszönte a legutóbbi kormányzati támogatást, amiből az év elején megújulhatott a zsinagóga tetőzete, zárszóként pedig bejelentette, hogy szeptember 1-jével rég látott léptékű belső felújítás, korszerűsítés veszi kezdetét a falak között.


Rétvári Bence államtitkár, a választókerület országgyűlési képviselője köszöntője bevezetéseként így fogalmazott:
„Fontos, hogy megőrizzük a holokauszt áldozataivá vált zsidó honfitársaink emlékezetét, igyekszünk ezeknek az évfordulós kegyeleti alkalmaknak méltó helyszíneket biztosítani. Ezért is kiemelkedő jelentőségű az az együttműködés, aminek következtében csak a legutóbbi egy évben, fele részben egyházi, épített örökségi kormányzati forrásból, fele részben turisztikai előirányzatból sikerült biztosítani a fedezetet a váci zsinagóga tetőzetének teljeskörű megújítására, ami már nagyon fontos állagmegóvó feladat volt. Ennek is köszönhetően az elkövetkező években, sőt évtizedekben is méltó környezetben lehet majd megtartani itt a megemlékezéseket, a tervbe vett kulturális programokat, miközben a gyülekezet a hitéletet is ápolhatja és megerősítheti a vallási alkalmak révén.”


A politikus leszögezte: lehet bárki bármilyen hovatartozású, lehet zsidó, lehet keresztény, lehet cigány, tartozhatunk bármilyen nemzeti, vallási közösséghez, a gyűlölet soha nem nyerhet újra teret az egymáshoz viszonyulásban.
– Ezért fontos a közbeszédet is megtisztítani, fellépni az ennek ellentmondó, sok esetben antiszemita megnyilvánulásokkal szemben. Azt gondolom, hogy itt, Közép-Európában demokratikus alapérték az, hogy mindenki elutasítja a nácizmust, a kommunizmust, hiszen ezek olyan ideológiák voltak, amelyek meggyötörték egyik és másik irányból is Magyarország huszadik századi történelmét. Ebből következően elfogadhatatlan például az, ha valaki, főleg ha pártelnökként teszi ezt, úgy foglal állást, hogy van egyfajta kocsma antiszemitizmus, amit aztán menteget, bocsánatos bűnnek titulál, vagy ha egy másik pártelnök azt mondja, hogy azok az alkalmak, amikor megemlékezünk a holokausztról, inkább a pénzszerzésről szólnak, semmint a kegyeletről, vagy amikor azt halljuk vezető politikustól, hogyan szednék listába a zsidó politikusokat és más közéleti szereplőket. Ezek olyan gondolatok és kifejezések, amelyek nem csak egy zsidó vallási épületben elfogadhatatlanok, hanem a közbeszédben ugyanúgy – fogalmazott az államtitkár.

 
Szavai szerint a párbeszédet, egymás kultúrája, identitása jobb megismerését kell alapnak tekinteni, amihez helyi szinten például a folyamatosan szépülő-korszerűsödő váci zsinagóga is nagyszerű teret, lehetőséget biztosít.
– Ugyanakkor új kihívással is szemben állunk, amikor is meg kell védeni magunkat, különböző közösségeinket, jelesül a zsidóságot is, ez egy újfajta antiszemitizmus, ami a zsidók elleni támadásokat sok helyütt felerősítette, ez pedig a tömeges és kontroll nélküli bevándorlás. Olyan fenyegetettséget hozott a migrációs krízis, amilyet korábban nem ismertünk itt Európában. Ezért is fontos, hogy a bevándorlást nem szervezni kell, hanem megállítani, és helybe, a kibocsátó országokba vinni a segítséget – emelte még ki Rétvári Bence.
Zárszóként pedig úgy fogalmazott, hogy fontos beszélni a rémtettekről, a nagy történelmi bűnökről, tévutakról, mert a folyamatos szembesülés és szembesítés az egyik fő záloga annak, hogy békében élhessünk.  


Kunos Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége ügyvezető igazgatója elöljáróban emlékeztetett, hogy 180 éve, 1841-ben alapították az elődök a váci zsidó hitközséget, aztán kiemelte, hogy a helyi zsidóság nagyon sokat tett a településért, szerves részévé vált a város közösségének, ám mindezt szinte semmissé tette a vészkorszak, a gettósítás, az elhurcolás kényszermunkára és haláltáborokba.
– Ma mindössze tizenöt zsidó ember él Vácott és közvetlen környékén. De bennük és általuk él az ötezer éves zsidó múlt, azért is, mert köztük van egy hitsorsos, aki lelke és motorja a hagyományok ápolásának és gyakorlásának. Hála és köszönet ezért Turai Jánosnak, aki szó szerint mindenét arra áldozta, hogy itt ma is legyen zsidó kultúra, rendezett temető, emlékezés és emlékeztetés – méltatta a helyi hitközségi elnök elévülhetetlen érdemeit Kunos Péter.

Köszöntőt mondott az eseményen Kriksz István, a KDNP városi szervezetének elnöke is, figyelmeztetve: a vészkorszak a mérhetetlen emberáldozat mellett nem kímélte a zsidó kultúra értékeit, épített örökségét sem.

– Újabban ismét hasonló veszély van Európa-szerte. Miközben nálunk biztonságban érezhetik magukat a zsidó honfitársak is. Közös felelősségünk a választásunkkal, hogy ezt a jövőben ugyancsak folyamatosan garantálni lehessen – fogalmazott a helyi politikus.

Ribáry Zoltán

Fotó: Szabó Csaba

Még szintén érdekelheti...